A koncepcióról várhatóan novemberben közgyűlésen dönt a Fővárosi Önkormányzat.
Az első lépésben az összes utazási bérletet elektronikus bérletre cserélik, és bevezetik az elektronikus jegyet, valamint a metróovonalakon elektronikus kapukat helyznek el.
A második lépésben elektronizálják a jegyek-, bérletek érvényesítését a helyiérdekű vonalakon, a harmadikban pedig az összes többi tömegközlekedési eszközön.
Az utolsó lépés az új tarifarendszer bevezetése lesz, amely a díjat teljesítményarányosan állapítja majd meg várhatóan a távolság és az időtartam kombinációjával.
A BOT megvalósítás annyit jelent, magyarázta a projektigazgató, hogy a vállalkozó valósítja meg és finanszírozza a beruházást, valamint működteti a rendszert, és a jegybevételeken osztoznak jelen esetben a BKV-val. Meghatározott idő után pedig a rendszer a megrendelő tulajdonába kerül.
A BKV évente 1,4 milliárd utast szállít. A nemfizetők aránya 12 százalék körül van, ami évi 5 milliárd forint bevételkiesést jelent a tömegközlekedési vállalatnak. A bérlet- és jegyárbevételek 27,4 milliárd forintot tettek ki tavaly, amit a központi költségvetés a kedvezmények ellentételezésére 15,9 milliárd forinttal egészített ki. Ezek a bevételek a ráfordítások 55 százalékát fedezték, a többi az egyéb bevételekből és más forrásból származott. Az idén a BKV 85 milliárd forint kiadással és 15-20 milliárd forint hiánnyal számol.