Az elképzelések szerint a jövő év második felében elkészülhetne a javaslat szövege, és a legkésőbb 2005. tavaszára be lehetne terjeszteni a tervezetet az Országgyűléshez – mondta Kavas István. A főtanácsadó hozzátette, a munkaanyag kidolgozásában sem a kormány, sem a kormánypártok, sem az ellenzéki pártok nem vettek részt, s a tervek szerint az év végéig a tanulmányról tartandó szakmai vitákba sem vonják be a politikai élet képviselőit.
Gálik Mihály egyetemi tanár, Horvát János médiaszakértő és Szente Péter, a BBC magyar osztályának volt vezetője a munkaanyagban az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a közszolgálati médiumokat működtető közalapítványok és kuratóriumok megszüntetését javasolja.
“Zömében nem a saját fejünkből szedtük az ötleteket” – közölte Horvát János, jelezve: figyelembe vették a témában korábban készült koncepciókat, a különböző újságcikkeket, konferenciákon elhangzottakat, a külföldi, főként a kicsiny és zárt nyelvű országok médiatörvényeit, emellett megrendelésükre is készültek anyagok. Az új technológiák megjelenése kapcsán hangot adott azon meggyőződésüknek, hogy az új médiatörvény is csak átmeneti jellegű lehet.
Közlése szerint a munkaanyagban – amelynek legbővebb fejezetei a közszolgálati médiumok helyzetével és felügyeleti rendszerével, illetve a digitális kor kihívásaival foglalkoznak – opciókat fogalmaztak meg, felkínálva a választás lehetőségét.
Horvát János leszögezte, szükség van közszolgálati médiumokra, a kuratóriumok azonban “alkalmatlannak bizonyultak” ezen intézmények vezetésére. Úgy látják: a közszolgálati intézmények vezetői jelenleg “túlhatalmat élveznek”, az ORTT pedig nem menedzseli a médiát, hanem a törvényt próbálja értelmezni.
Szente Péter elmondta, hogy a megfelelő műsorkínálat érdekében a “társadalmi megrendelés” intézményének bevezetését javasolják. “Olyan struktúrák kellenek, amelyek elősegítik a politikailag nem elkötelezett, köztiszteletben álló emberek szelekcióját” – hangsúlyozta. Mint közölte, indítványozzák, hogy a közszolgálati intézmények jogi státusa részvénytársaság legyen.
Tájékoztatása szerint az elvi szintű döntésekre, a vezérigazgatók megválasztására, a társadalmi megrendelés véglegesítésére és a szankciók alkalmazására médiastratégiai testület jönne létre, s felállna egy Tartalomfelügyeleti Testület is, amely új típusú, etikai kérdésekben véleményt kifejtő panaszbizottságot hozna létre.
Mindemellett létrejönne egy legfelsőbb médiafórum: a nemzeti intézmények (például Operaház, Magyar Tudományos Akadémia, MTI) vezetőiből álló kilenctagú Nemzeti Média Testület választaná meg az említett két grémium tagjait, véleményt formálna, és évente jelentést készítene az Országgyűlés szakbizottságának.
Gálik Mihály, a kereskedelmi média szabályozása kapcsán úgy vélekedett: csökkenteni kellene azt az arányt, amilyen mértékben a kereskedelmi szereplők kötelesek közszolgálati műsort szolgáltatni.
Az MSZP támogatja az új médiatörvény szakértői vitaanyagát és bízik abban, hogy kellő számú kritika és helyeslés mellett a jelenlegi médiaállapotokhoz képest változást lehet elérni – nyilatkozta Újhelyi István, a párt médiapolitikusa pénteken az MTI-nek. – Az, hogy először kerül a szakma elé egy koncepció és több hónapos, széles körű vitát követően kerül majd az új médiatörvény tervezete a parlamenti bizottságok elé, segítheti azt a célt, hogy egy modern időkre szóló új médiatörvény szülessen – mondta.
Újhelyi István leszögezte: a közmédiumok irányítási mechanizmusának megváltoztatását, a politikai pártok csatározásának intézményeken kívülre szorítását alapvető feladatnak tekintik, ugyanúgy, mint a mindenkori kormányzati hatalomtól független finanszírozási háttér megteremtését. “Arra bíztatjuk a szakmát, hogy éljen a lehetőséggel és közösen alkossunk új médiatörvényt” – nyilatkozta Újhelyi István.