Fontosnak nevezte az infrastruktúra fejlesztését a két ország között, mind a közúti, mind vasúti összeköttetést illetően, utalva a nagy európai közlekedési folyosók, illetve nagy sebességű vasútvonalak kiépítésének lehetőségére. Mádl Ferenc kiemelte, hogy a görög vállalatok a NATO- és hamarosan EU-tagállam Magyarországot – földrajzi helyzeténél fogva – ugródeszkaként használhatják Közép- és Kelet-Európa más országai felé.
A tanácskozáson előadást tartott Réthy Imre, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára és Kiss-Dózsai András, az ITDH főigazgatója is. Több mint három tucatnyi magyar cég – köztük a Bombardier MÁV Kft., a Globus Konzervipari Rt., az Olympos Top Kft., a Pintér Művek, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. – képviselői vesznek részt az athéni, majd csütörtökön a Szalonikiben folytatódó két üzletember-találkozón, amelyek megszervezésébe a helyi kereskedelmi és iparkamarákat is bevonták. Az előadások elhangzása után számos kétoldalú találkozót bonyolítanak le az athéni, illetve a szaloniki Kereskedelmi és Iparkamara épületében.
Kiss-Dózsai András az MTI-nek elmondta, hogy az államfői látogatáshoz kapcsolódó találkozó jelentősége leginkább a cégek közötti kétoldalú találkozókban rejlik, hiszen ezeken konkrét ajánlatok hangozhatnak el. Az ITDH főigazgatója nagyon fontosnak tartja a kis- és középvállalatok megjelenését a nemzetközi piacokon, ezek működésének felfuttatását. Magyar vállalatok jelentős számban legutóbb a szeptember 6-14. között tartott Szaloniki Nemzetközi Vásáron vettek részt, 17 magyar cég mellett az ITDH is képviseltette magát saját információs standdal.
Az utóbbi öt év alatt a kétoldalú külkereskedelmi áruforgalom értéke megduplázódott. Mindazonáltal a Külügyminisztérium adatai szerint a Görögországba irányuló magyar export 2002-ben még így is csak 140,2 millió, míg az import 70,6 millió eurót tett ki. Az előzetes adatok szerint idén január-júliusban a magyar export 78,1 millió, az import pedig 39,8 millió euróra rúgott. Bár a görög gazdaság az utóbbi években dinamikusan fejlődött – a bruttó hazai termék 2001-ben 4,1, tavaly 4, idén pedig a várakozások szerint szintén 4 százalékkal bővül -, gondot okoz a külkereskedelem egyenlegének magas hiánya (tavaly több mint 20 milliárd dollár), a viszonylag magas infláció (tavaly 3,6 százalék) és munkanélküliségi ráta (tavaly 10 százalék) és az államadósság mértéke (az éves GDP 105 százaléka).