A miniszter rögtön egy számítással is előállt: eszerint egy svéd család éves kiadásai 30 ezer koronával (2350 euróval) csökkennének, ha az ország 2006-ban valóban bevezetné a közös európai valutát.
Svédországban az árszínvonal jelenleg mintegy 20 százalékkal magasabb, mint az EU többi tagországában, s még akkor is jelentős marad a különbség, ha leszámítjuk, hogy a skandináv államban magasabb az ÁFA, mint külföldön. Márpedig a miniszterasszony szerint az euró bevezetése lehetővé tenné az árak könnyebb összehasonlítását, s fokozná a konkurenciát – azaz nőne az árcsökkentések esélye. Elvileg, ha a svéd árak a nyugat-európai átlag szintjére esnének vissza, ez egy kétgyerekes svéd családnak 69500 euró megspórolását tenné lehetővé. Ám egy ilyen árcsökkenés még a szakértők szerint is elképzelhetetlen, s reálisabb az árszínvonal mintegy 10 százalékos esésével számolni: így jön ki a 30 ezer eurós megtakarítás.
A svéd kormány számára készült elemzés szerint alapvetően az élelmiszerek, a ruházati termékek és a szabadidőhöz, a szórakozáshoz kapcsolódó kiadások terén várható nagyobb árcsökkenés az euró bevezetése esetén.
Svédországban szeptember 14-én tartanak majd népszavazást az euró bevezetéséről, vagy elutasításáról. Az igen győzelme esetén a svédek 2006 január 1-én vezetnék be a közös európai valutát. Az ezt megelőző, s az ezt követő egy-egy hónapban (azaz 2005 decemberében és 2006 januárjában) az árakat befagyasztanák és szigorúan ellenőriznék – 2005 szeptemberétől 2006 júniusáig pedig kötelező lenne minden ár kettős (euróban és svéd koronában történő) feltüntetése. Az egyetlen probléma: a jelenlegi felmérések szerint ma még az elutasítás hívei vannak 15-20 százalékos többségben.
Ennek egyik oka, hogy – a svéd kormányzat minden erőfeszítése ellenére – a svédek a nyugat-európai közhangulat nyomán az eurót az áremelkedésekkel társítják. Bár a legtöbb ország kormánya és statisztikai intézete annak idején cáfolta, hogy az euró valóban növelte az árakat, a lakosság ennek ellenkezőjét érezte. Az EU által rendszeresen közzétett közvélemény-kutatás, az Eurobarometer szerint az euró-övezet lakosainak 68,5 százaléka gondolta úgy, hogy a közös pénz bevezetése után az árakat minden területen felkerekítették.
Ezt a furcsa jelenséget, a hivatalos adatokkal szembeni bizalmatlanságot az magyarázza, hogy az euróval néhány cikk olcsóbbá vált, mások viszont valóban drágultak: s általában éppen azok, amelyeket az emberek nap mint nap vásárolnak, mint például az üzemanyag és egyes alapvető élelmiszerek. Márpedig a gyakran vásárolt cikkek árának emelkedését inkább érzékelik a vásárlók, mint azokét, amelyeket csak ritkán vesznek…