“A 10 paragrafust érintő módosítás elsősorban eljárásjogi változtatásokat tartalmaz” – tette hozzá. Utalt arra, hogy az EU közelmúltban elfogadott új versenyjogi rendelete is csak a bővítés napjától 2004. május 1-jétől hatályos. Ez épült be a magyar jogba a törvényváltoztatással.
“Az új szabályozás fő jellemzője a decentralizáció” – mondta a főosztályvezető. A tagállami versenyhatóságok és bíróságok a korábbihoz képest nagyobb szerepet kapnak a közösségi versenyjog alkalmazásában. Sárai József példaként említette, hogy az EU-csatlakozás után a GVH-nak el kell utasítania, illetve fel kell függesztenie az eljárást olyan ügyben, amelyben az EU Bizottság verseny-főigazgatósága már kezdeményezett versenyfelügyeleti eljárást.
Azt is megfogalmazza a törvénymódosítás, hogy a GVH tervezett határozatait a megjelenés előtt 30 nappal az EU Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A magyar vesenytörvény anyagi jog megváltoztatása a főosztályvezető szerint nem feltétlenül szükséges. “Ha azonban később a jgalkotók mégis emellett döntenek, akkor elsődlegesen a versenykorlátozó magatartások mentesítési rendszerét kell – ahogy a közösségi jog is megtette – feladni, áttérve az úgynevezett kivételi rendszerre” – hangsúlyozta a főosztályvezető.
Ez az igazodás jól illeszkedne ahhoz ez eddig követett jogközelítési filozófiához, amely szerint a magyar piacon tevékenykedő hazai és nemzetközi vállalkozásoknak egyaránt érdekükben áll, hogy azonos szabályokat kövessenek, függetlenül attól, hogy magatartásuk érinti-e a tagállamközi kereskedelmet vagy sem.
Sárai József szerint az anyagi jog változtatását szintén a csatlakozás időpontjára lenne célszerű időzíteni, de ez a módosítás több szakmai előkészületet és időt igényelne, ezért feltehetően csak 2004. év elején lehet elfogadni. Emlékeztetett arra, hogy a GVH, valamint a bíróságok számára nem
hoz változást a csatlakozás abban a tekintetben, hogy a magyar versenyhivatal a hazai versenyjogot fogja alkalmazni minden esetben, amikor a tagállamközi kereskedelem érintettsége nem áll fenn.
“Azonban ha egy adott ügy a tagállamok közötti kereskedelmet érinti, a GVH-nak a közösségi versenyjogot kell alkalmaznia, emellett dönthet arról, hogy az eljárást párhuzamosan lefolytatja-e a hazai versenyjog alapján” – jelentette ki a szakember.