A vezető londoni napilapnak amerikai és brit források elmondták, hogy az átfogó tervben szereplő kormányzat hasonlítana azokhoz, amelyeket a szövetségesek a II. világháború után Németországban és Japánban építettek ki.
A The Times értesülése szerint az iraki közszolgálat kulcsposztjait nyugalmazott amerikai tábornokok, diplomaták és segélyszolgálati szakértők töltenék be, akik közvetlenül az amerikai védelmi minisztériumnak tartoznának beszámolással. A Szaddám Huszein elnök elűzése után tervezett kormányzati struktúra élén Tommy Franks tábornok, a Perzsa-öbölben felvonult amerikai-brit expedíciós haderő amerikai főparancsnoka állna, hasonlóan ahhoz, ahogy Douglas MacArthur tábornok irányította a csendes-óceáni győzelem után egy ideig Japánt.
Franks közvetlen beosztottja a polgári kormányzati feladatok főfelelőseként Jay Garner nyugalmazott amerikai tábornok lesz, aki az első öbölháború végén az iraki kurdok mentését irányította.
A brit lapnak amerikai és brit illetékesek azt mondták: a szövetségeseket a nemzetközi jog kötelezi arra, hogy átvegyék Irak adminisztratív irányítását, ha a jelenlegi bagdadi rezsimet eltávolítják. A források szerint azonban a két ország “boldogan át fogja adni” Irakot az ENSZ-nek, és végső soron egy választott iraki kormánynak, ha a helyzet erre megérett. Amerikai illetékesek szerint nincs tervbe véve hosszas katonai kormányzás, a szövetségesek rövid, néhány havi megszállást terveznek.
A Jane’s Information Group brit hírszerzési és biztonságpolitikai kutatócsoport értesülése szerint izraeli kommandósok dolgoznak Irakban, keresve az esetleges ellencsapás lehetséges célpontjait. A Jane’s hírszerzési ügyekre szakosodott kiadványa, a Foreign Report izraeli forrásokat idézve azt írta, hogy a zsidó állam ezúttal elsöprő válaszcsapást mérne Irakra bármiféle támadás esetén, nem úgy, mint az 1991-es öbölháború idején, amikor amerikai nyomásra válasz nélkül hagyta az iraki rakétatámadásokat.
Az értesülés szerint az izraeli kommandósok Törökországból hatoltak be Irakba, és Szaddám Huszein kíséretéről, rejtekhelyeiről, a rezidenciák közötti távközlési vonalakról és az iraki hadvezetés központjairól gyűjtenek adatokat.
A Foreign Report forrásai szerint Izrael nukleáris válaszcsapást venne fontolóra iraki vegyi vagy biológiai támadás esetére, bár a Jane’s-kiadvány is elismeri, hogy ezt az értesülést lehetetlen megerősíteni. Izrael soha nem ismerte el hivatalosan, hogy lennének atomfegyverei, de külföldi szakértők gyakorlatilag biztosra veszik az izraeli atomütőerő létét.