Néhány nappal ezelőtt járt le a pályázatok beadásának határideje – írta a Rzeczpospolita című lengyel lap brüsszeli tudósítója -, de a tagjelölt országokból változatlanul áradnak az elektronikus levelek, melyek küldői az uniós intézményekben vállalható állások iránt érdeklődnek.
A lengyelek mellett a legtöbben – több mint 6 ezren – Szlovákiából jelentkeztek. Ez az összes pályázó egynegyede, jóllehet Szlovákia népessége csak egynyolcadát teszi ki a tíz tagjelölt ország össznépességének.
Távlatilag az uniós intézményekben 1800-2800 lengyel kaphat munkát, kétharmaduk az Európai Bizottságnál. Valószínűleg 5 évbe is beletelik, amíg ezek az álláshelyek gazdára találnak, ennyi idő kell ugyanis a megfelelő jelöltek kiválasztásához.
Ha ez befejeződik, a lengyelek az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az EU Tanács személyzetének 5,1-7,6 százalékát teszik majd ki, többé-kevésbé annyit, amennyi a lengyel lakosság részaránya lesz a kibővített unióban.
A fiatalokat főleg a munkakörülmények vonzzák Brüsszelbe: a havi fizetés az uniós intézményekben 1981 eurótól 15 544 euróig terjed, képzettségtől és beosztástól függően. Ehhez még egy sereg pótlék járul, ráadásul az eurokraták alacsony adót fizetnek, és az alkalmazásuk – ha csak nem követnek el valamilyen súlyos kihágást – a nyugdíjazásig tart.
A lengyel diplomaták attól tartanak, hogy a brüsszeli toborzás fájdalmas “agyelszívást” eredményezhet, amelynek következményeit a lengyel közigazgatás sokáig nem fogja tudni kiheverni.