Ahányan, annyifélét?Megfigyelők szerint a Fővárosi Bíróság legfrissebb ítéletének hétfői ismertetésekor a háromórás indoklás rendkívül nehezen volt követhető. Az értelmezést az is nehezíti, hogy egy tavalyi, polgári perben született ítélet más megvilágításba helyezi a Tocsik-ügyet, mint a mostani döntés.
Tavaly júliusban ugyanis első fokon Tocsik pert nyert a Legfőbb Ügyészség ellen, miután szintén a Fővárosi Bíróság elutasította az ügyészség azon keresetét, hogy nyilvánítsa érvénytelennek Tocsik és az ÁPV közti 1996-os két megbízási szerződést. Azok ugyanis a bíróság szerint jogszerűek voltak, és nem állítható, hogy nem történt munkavégzés Tocsik részéről. Éppen ezért szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy várhatóan másodfokon, a Legfelsőbb Bíróságnak kell jogegységi döntést hoznia, vagyis megítélnie: a büntetőügybeli tényállás vagy a polgári peres eljárásban született határozat állja meg a helyét.
Saját, korábbi ítéletével tökéletesen ellentétesen határozott hétfőn a Fővárosi Bíróság a Tocsik-ügyben. Míg korábban, 1999. február 8-án felmentette Tocsik Mártát, elmarasztalta viszont az “SZDSZ-hez közelinek tartott” Budai Györgyöt és az MSZP-s Boldvai Lászlót, addig most a Lefelsőbb Bíróság döntése nyomán megismételt eljárásban a jogásznőt ítélte el, és a szocialista pénztárnokot, illetve a szabad demokratákhoz közeli vállalkozót mentette fel első fokon. Vitos Zoltán, a sokadrendű vádlott – akinek a tevékenysége Boldvaihoz köthető a vádirat szerint – viszont az egyetlen, akit mindkétszer elmarasztaltak, s most magánokirat-hamisítás miatt 300 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtottak.
Mégsem végzett munkát?
Mindez olyan fordulatot jelent az ügy menetében, amely a Figyelő 1996-ban megjelent cikke nyomán kirobbant botrány egyik régebbi értelmezésére vezethető vissza, és így eltekint a politikai vonatkozásoktól. E felfogás szerint ugyanis az ÁPV Rt. igazgatóságát megtévesztették, amikor a belterületi földérték rendezésekor, az önkormányzati követelések “lefaragására” – feleslegesen – külső szakértő (Tocsik Márta) bevonását kezdeményezték a privatizációs szervezet illetékesei.
Tocsikot azzal vádolták a mostani, megismételt eljárásban, hogy érdemi munka nélkül jutott hozzá 804 millió forinthoz, Liszkai pedig megtévesztette az ÁPV vezetését. Az igazgatósági tagok, Lascsik Attila ex-vezérigazgató, továbbá Besenyei Zoltán és Spanyol József – akiket most hétfőn hanyag kezelés miatt marasztaltak el – a vád szerint kellő körültekintés nélkül döntöttek arról, hogy Tocsik Márta külső tanácsadóként alkudozzék és sikerdíjat kapjon.
Elsőből második
Mindez azért fontos, mert az ÁPV-nél zajló cselekedetek miatt kapta most a legsúlyosabb, 4 év 6 hónapos büntetést Szokai Imre, a privatizációs szervezet volt elnöke, és ezért szorult – a börtönben letöltendő időt figyelembe véve – a második helyre maga Tocsik Márta, 4 év büntetéssel és 640 millió forint vagyonelkobzással. Tocsik esetében az ítélet egyébként hűtlen kezelésről szól, amelyben bűnsegédként tevékenykedett Szokai, továbbá Liszkai Péter, az ÁPV egykori vezető jogásza, aki 3 év 6 hónapot kapott.
Olvassa el……háttéranyagunkat:
A Tocsik ügy kronológiája
Nem volt zsarolás
A bíróság ugyanakkor nem látta bizonyítottnak azt, hogy Boldvai László szocialista képviselő és Budai György SZDSZ-közelinek tartott vállalkozó zsarolást követett volna el. Boldvait és Budait egyébként korábban befolyással való üzérkedéssel vádolták, és csak menet közben súlyosbított az ügyészség.
Ezt a tényállást – úgy tűnik – a bíróság megalapozatlannak találta. Budai és Boldvai szerepét ugyanis egyetlen vallomás, Tocsik Mártának a letartóztatás utáni, “pizsamás” kihallgatása helyezte kétes megvilágításba. Ők az 1999-es vád szerint az akkori két kormánypártban lévő befolyásukra hivatkozva összesen csaknem 350 millió forint átutalására vették rá Tocsikot.