Sok? Kevés?A 600 milliárd forint körül kialakult számháborúról Pusztai Erzsébet megjegyezte, hogy az csak első hallásra sok. Amennyiben az egészségügyi dolgozók megkapják a nekik beígért béremelést, akkor az közvetlenül az első évben 50 milliárd forint kiadás lesz, és a ciklus végére az arányos növekedéssel, folyamatos bérfejlesztéssel együtt 350 milliárd lehet. Ehhez jönne a 150 milliárdos rekonstrukciós program, és akkor csak két fejezetet említett. A forrásokról a többiek kevesebbet beszélnek – tette hozzá. Illetve kétségbe vonta, hogy a kórházprivatizációval automatikusan együtt járna a tőkebevonás, amire a kormány gyakran hivatkozott a kórháztörvény parlamenti vitájában. Arra még nem kapott választ, hogy miért fektetné bárki a pénzét olyan rendszerbe, amelyből nem várható profit.
Pusztai Erzsébet egészségügyi modellje könnyen áttekinthető. Abból indul ki, hogy Magyarországon a jó egészségügyi ellátás a biztonságos jövő alapja. Milyen kézenfekvő: a fejlett országokban az egészség az életben a legnagyobb kockázati tényező. Ha ezt csökkentik, akkor az egészségügyben dolgozók számára is áttekinthető jövőképet adnak, mert a rendszer fejlesztésével javul a kórházak, a szolgáltatások eltartóképessége.
A Centrum Párt a kezdetektől, vagyis csak néhány hónapja, de következetesen azt mondja, hogy Magyarország az Európai Unió rehabilitációs központjává válhat. Nálunk megvannak ehhez a természeti adottságok, a fejlesztések pedig jól finanszírozhatók.
Támogatás egészségügyi kataszter alapján
Pusztai Erzsébet szerint fél év alatt elkészíthető az a felmérés, amely alapján megmondható, hogy az ország egyes térségeiben milyen egészségügyi szolgáltatások maradnak a méltányos norma alatt. Ennek alapján megalkotható a program, hogy mely területeken kell fejleszteni és mit.
Csak egy ilyen egészségügyi kataszter alapján lehet tisztességes döntéseket hozni arról, hogy mely régió mely intézménye kapjon támogatást központi forrásokból. Így előzhető meg, hogy a lobbik tovább torzítsák az egészségügyi intézmények közötti szinvonalkülönbséget. A program alkotói arra számítanak, hogy így lehet a leghatékonyabb az egészségügyben a fejlesztés, és elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy az ágazatban kiépült érdekcsoportokkal szemben megvalósítsák elképzelésüket.
Vállalkozók és egészségbiztosítás
Azzal kalkulálnak, hogy az állam által felvett hitelekből 2-3 év alatt pótolható a kórházak, rendelők felújításában felhalmozott elmaradás. A további lerongyolódás megállítására amortizációs alapot hoznának létre, amelybe a kormány és a önkormányzatok fizetnék a fejpénzt, a kórházak, a rendelők pedig a teljesítményük alapján szerezhetnének forrásokat a fejlesztéseikhez.
Nem változna érdemben a biztosítási rendszer, ahogy a vállalkozások “egészségügyi” terhein sem módosítana érdemben a Centrum Párt. Pusztai Erzsébet ezzel kapcsolatban a FigyelőNet kérdésére megjegyezte, hogy a kis- és egyéni vállalkozóktól folyik be – arányosan – a legkevesebb tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás, mert nem vonzó a biztosítási rendszer.
Ezért egyebek mellett azt tervezik, hogy bizonyos körzetekben az állam részben vagy egészben átvállalná a vállalkozóktól az egészségügyi járulékok terheit, hogy érzékeltesse, méltányolta a munkanélküliség felszámolásában játszott szerepüket.
Igazságosabb járulékrendszer
Pusztai Erzsébet az egészségügyi járulékról még ellenzékben, 1994 és 1998 között is többször elmondta, hogy az egészségügyi járulék igazságtalan. Mégpedig azért, mert a fix összeg nagyobb teher az alacsony jövedelműeknek, és jelentéktelen a nagy jövedelműeknek.
Akkor a Fidesz is bírálta a járulékrendszert, mégsem történt semmi. A Centrum Párt tervei között szerepel az igazságosabb rendszer megvalósítása.