Számlázás. A Hírközlési Döntőbizottság (HDB) elvi állásfoglalása szerint a telkók nem kötelezhetik egyoldalúan számlázásra az internetszolgáltatókat. A vita tárgyát az eltérő jogértelmezés képezte: a Matáv a december végén meghozott díjmegosztási rendeletet – nappal 30 százalékos (percenként 1,46 forint), a kedvezményes időszakban pedig tízszázalékos (percenként 26 fillér) rész illeti meg az internetszolgáltatókat a távbeszélő-hálózaton történő internetezés telefondíjából – úgy értelmezte, hogy a számlázást az internetszolgáltató végzi ügyfele felé.
Az internetszolgáltatók viszont a törvényből azt olvasták ki, hogy a számlázás továbbra is a telkó feladata. Az internetszolgáltatók részben a számlázási rendszer kiépítésének költségeivel, a dupla számlázás értelmetlenségével, másrészt pedig fizikai képtelenségével magyarázták vonakodásukat.
Mindenki örül. “Bár elvi állásfoglalásról és nem törvényerejű rendeletről van szó, üdvözöljük a HDB döntését” – mondta el lapunknak Kormanik András, az Inter.net Kft. kereskedelmi vezetője.
A Matáv a kétoldalú tárgyalásokban hiszA Matáv az elvi állásfoglalásnak azzal a levezetésével egyetért, hogy hálózati szerződés szükséges a távközlési és az internetszolgáltató között, a számlázásról hozott döntést viszont elfogadhatatlannak tartja. Úgy vélik viszont, hogy a kérdésre rövid távon megoldást jelentenek majd a kétoldalú szerződések. “Bizonyára, lesznek szolgáltatók akikkel meg tudunk állapodni, ám bizonyára lesznek olyanok is, akikkel nem” – nyilatkozta a Figyelőnetnek Vasváriné Menyhárt Éva, a Matáv szabályozási és árpolitikai igazgatója. Akikkel nem tudnak megegyezni, azokkal szemben jogorvoslatért folyamodnak. A Matáv szerint egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a náluk maradó hányad tartalmazza a számlázás díját és a beszedés kockázatát.
“Mi történik ugyanis akkor, amikor egy dial-up előfizető loginnevével és jelszavával egy barátja otthoni gépéről jelentkezik be, így a telefondíjat esetleg olyan személynek kellene számláznia az internetszolgáltatónak, akivel esetleg semmilyen kapcsolatban nem áll, sőt nem is tud a létezéséről.” – világította meg a probléma képtelenségét lapunknak Vass Gábor, a telnet Magyarország Rt. kereskedelmi igazgatója. Ugyancsak kedvezőnek tartja a döntőbizottság lépését László Péter, a Freestart ügyvezetője. Bár az ingyenes netezésre szakosodott céget idén még nem érintette volna a számlázási kötelezettség (csak 2003-tól vonatkozott volna rá ez az előírás), hosszabb távon mindenképpen negatív hatással lett volna működésükre a számlázással kapcsolatos pluszkiadás.
A Freestart esetében az internetet ingyenesen használók azonosítása, számukra a számlák kiküldése is szinte lehetetlen. A HDB mostani határozata ezért hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben is fennmaradjon Magyarországon a térítésmentes internetezés.
Van aki számlázott volna. Bár ugyancsak kedvezőnek tartja a HDB döntését Graur Tamás, a PSINet Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, elmondta, hogy a PSINet megoldotta volna a számlázást. Ez a cég ugyanis csak a vele kapcsolatban álló ügyfeleknek küldött volna számlát, mégpedig nem a telefonbeszélgetések, hanem az internetre való rákapcsolódás időtartama alapján. Ugyanakkor Graur is megjegyezte: mindez okozhatott volna nehézségeket is, hiszen az internetes és a távbészelő díjaknak végeredményben összhangban kellett volna lenniük egymással, ez pedig külön egyeztetést igényelt volna a különböző partnerek között.
Jutalékért vagy jutalék nélkül? Az elvi állásfoglalás azonban újfent többféleképpen értelmezhető, nem mondja ki ugyanis egyértelműen, hogy a számlázási feladatot a telkó ingyen köteles-e ellátni, vagy felszámíthat-e érte díjat.
Más fronton támad a Matáv? Graur Tamás, a PSINet úgyvezetője úgy véli, hogy bár a HDB most a javukra öntött, nem táplálnak kétségeket afelől, hogy a Matáv újabb akciókra készül. Így például máris bejelentette a távközlési cég, hogy a PSINet által eddig havi 60 ezer forintért használt ISDN-30 vonalak díját 90 ezerre emeli Budapesten, miután a fővárost 14 szolgáltatási körzetre osztotta a Matáv. Mindez nehéz helyzetbe hozhatja a PSINetet, amely több száz ilyen vonalat használ Budapesten – jegyezte meg az ügyvezető igazgató.
Az internetszolgáltatók úgy értelmezik a döntést, hogy számukra nem jelent majd többlet költséget az, hogy a távközlési cég végzi a számlázást, véleményük szerint a számlázás költsége része a telkónál maradó 70 illetve kedvezményes időszakban 90 százalékos hányadnak. Kormanik András szerint persze előfordulhat, hogy később az internetszolgáltató piaci alapon szerződést köt majd a telkóval és megfelelő díj ellenében átvállalja a számlázást és behajtást.
150 forint és az átalánydíj. Ugyancsak jogértelmezési zavar, hogy a Matáv éjszakai 150 forintos kedvezményes szolgáltatása átalánydíjasnak minősül-e vagy nem. Ha ugyanis annak minősül, nem érvényes rá a díjmegosztás.
Az internetszolgáltatók érvelése szerint ez egy olyan konstrukció, amelyért a Matáv valamivel több mint 46 percig 2,6 forint + Áfa díjat számít fel, utána viszont 0 forint + Áfa a felhasználó költsége. Mivel a HDB a kérdésben nem hozott döntést, várhatóan az IKB ad majd választ a jövő héten.
Mikor lesz már szerződés? Ha elhárulnak a fenti porblémák, illetve megoldódik néhány további, kisebb horderejű kérdés, sor kerülhet végre a távközlési és az internetszolgáltató között kötendő hálózati hozzáférési szerződések megkötésére. Amíg ugyanis ezeket nem hozzák tető alá, az internetszolgáltatók hiába várnak az ígért, és elméletileg januártól járó jutalékra.