Hangsúlyozta, hogy Magyarország csatlakozásának témája fél év alatt a felnőtt lakosság újabb négy-öt százaléka, azaz 350 000-400 000 ember szemében vált mindenkit érintő kérdéssé, amellyel az átlagembernek is foglalkoznia kell, mert az ő életét is befolyásolni fogja, s emiatt mindenkinek lehet róla véleménye. Ha az ország EU-belépéséről most lenne népszavazás, akkor a magyarok 61 százaléka szavazna igen-nel, 12 pedig nemmel. A többi 27 százalék nem tud állást foglalni. Ez kedvező változást jelent a májusi 54 százalékos igen-nel és 15 százalékos nem-mel szemben. Hasonlóan pozitív trend tapasztalható más kérdéseknél is. Amíg például tavasszal a megkérdezettek 22 és 25 százaléka nem tudott véleményt mondani arról, hogy szerinte milyen módon hatna az ország gazdasági helyzetére rövid és hosszú távon, addig ősszel mindkét kérdésben 5-5 százalékkal csökkent a bizonytalanok aránya. Mindegyik országban a felnőtt lakosságot sok fontos szempont szerint reprezentáló 1000 főt kérdeztek meg személyesen. A GfK szlovéniai leányvállalata kezdeményezte a kutatást, amit a legkorszerűbb, tudományosan megalapozott módszerekkel végeznek el majd az idén is kétszer. Célja, hogy az EU-csatlakozásra váró országokban a piac szereplői és a politikai döntéshozók képet kapjanak a közvélemény trendjeiről. Hét különböző kérdésre kapott válasszal mérték a bizalmi indexet, amelyhez 0 és 200 pont közötti skálát használtak. Ezen a 0 pont azt jelentené, hogy valamennyi válaszadó a legrosszabb értékelést adta, 200 pont pedig azt, hogy mindenki a legjobbat. Tehát a 100 feletti indexérték azt mutatja, hogy a pozitív válaszok mekkora arányban haladja meg a negatívakét, a 100 alatti pedig a fordítottját. Maga az Európai Unió, mint szervezet megítélésének a bizalmi indexe Magyarországon 122 százalékos. Ez a listavezető Románia (146 százalék) és Bulgária (134) után a harmadik legkedvezőbb mutató, pontosan ugyanannyi, mint Cipruson és Horvátországban.A magyar lakosság egyes csoportjai között figyelemre méltó eltéréseket tapasztalhatunk, mutatott rá Kozák Ákos. – Legmagasabb a bizalmi index 130 százalékkal a 15-29 évesek körében, de az átlagot jelentősen meghaladja a legalább érettségizettek, továbbá a fővárosi lakosok között.
Az EU-csatlakozáshoz fűzött gazdasági várakozások megítélésénél 138-as index-szel a legoptimistábbak csoportjába tartozunk, az itt is listavezető román-bolgár kettesfogat és Horvátország után. Ebből a szempontból is kiugró a 15-29 évesek 153 százalékos indexe, és újra a felsőfokú végzettségűek, továbbá a budapestiek magas aránya. Magyarország belépésre való felkészültségének indexe 102 százalékos. Ez a mutató két elemből áll, az ország EU-tagságról alkotott véleményről, és az ország csatlakozásra való érettségének megítéléséből. Ezzel a magyarok a várakozók 14-es mezőnyében a pozitív felfogású részhez tartoznak. Saját országukat leginkább a ciprusiak, románok és bolgárok tartják leginkább érettnek az EU-ra. Ennél a kérdésnél figyelemre méltó, hogy a cseh és szlovén közvélemény az EU-csatlakozásról negatív irányban változott fél év alatt. Magyarországon viszont a véleményváltozás indexe 112 százalékkal az ötödik legnagyobb, a legderűlátóbb ciprusiak, románok, bolgárok és törökök után. Főleg a magyar nők, 29 évesnél fiatalabbak, középfokú végzettségűek és budapestiek körében tapasztalható pozitív elmozdulás. Arra a kérdésre, hogy a következő hat hónapban vajon milyen irányban változik a közvélemény az ország EU-belépésével kapcsolatban, tizenegy országban pozitív trend várható, csak Lengyelországban, Szlovéniában és Csehországban jelez negatív beállítódást a felmérés. A 115 százalékos magyar index sorrendben az ötödik legnagyobb a vizsgált országok sorában. A magyar EU-csatlakozással szembeni bizalom növekedésének fő okának Kozák Ákos azt tartja, hogy a bizonytalanok aránya számottevően csökkent a felmérést megelőző fél év során. Ez azt is jelenti, hogy a belépést negatív színben látó kisebbség véleménye lényegében nem mozdul el pozitív irányban, viszont a bizonytalanok jelentős része átállt a támogatók táborába.
Őket feltételezhetően az motiválja, hogy egyre inkább realitássá válik a bővítés, és az ellenzők valószínűleg kezdik belátni a csatlakozás megakadályozhatatlan voltát. A kutatás eredményeiből az is megállapítható, hogy az EU-val kapcsolatos várakozások legerősebb ösztönzője a személyes pozitív érintettség. A fiatalok jobban bíznak abban, hogy a tagság előnyeit személyesen is élvezni fogják. Ehhez az idősebbek kevesebb reményt fűznek. Ugyanígy az alacsony iskolázottságúak kevéssé látják át, hogy milyen előnyt hoz számukra a tagság, szemben a képzettebbekkel, akik viszont a csatlakozástól lehetőségeik saját kitágulását várják.