A statisztikai adatok szerint az utóbbi négy évben gyakorlatilag stagnált a magyarországi keresetek reálértéke. A múlt évben egy zsemléért 140 másodpercet kellett dolgoznia egy átlagfizetésű magyarországi dolgozónak, míg 1997-ben 130 másodperc munka volt szükséges hozzá. Egy hamburgerérét szintén jóval többet, 21 prc helyett mejdnem másfélszer annyit, 32 percet kell most dolgozni.
Némi vigaszt jelenthet, hogy e négy év alatt az élelmiszereknél jóval kisebb mértékben drágultak az energiahordozók. Így például egy kilowattóra elektromos áram ára az 1997-es 3 perc 54 másodperc helyett 2001-ben 4 perc 5 másodperc alatt kereshető meg.
Ambiciózus kormányzat
Amíg 2000-ben másfél százalékkal nőtt az egy keresőre jutó reálbér, addig 2001-ben a becslések szerint csaknem 5,5 százalékkal. A magyar kormány szilárd elképzelései szerint 2002-ben is folytatódik a reálbér-növekedés magas üteme, a hivatalos prognózisok szerint 5,5-6,5 százalékkal. A kutatóintézetek előrejelzéseikben szintén hasonlóan magas, 5-6 százalék körüli bővülést várnak.
Tavaly érdemben nőtt a reálbér
Magyarországon a bruttó nominális átlagkereset 2001. októberében átlagosan 106 ezer forintra rúgott a teljes munkaidőben foglalkoztatottak körében. Ezen belül a vállalati szférában 103 ezer, a költségvetési körben pedig 114 ezer forint volt. Eszerint a múlt év első tíz hónapjában a bruttó átlagbér 17,5 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 15,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint ebben az időszakban a reálkereset átlagos növekedése 5,7 százalék volt. A gyermekek után igénybe vehető különféle kedvezmények átlagosan további mintegy 1,4 százalékponttal növelték egy-egy munkavállaló számára.
Mégis kevés a munkaerő
A magas fizetések ellenére drámai mértéket öltött a szakképzett munkaerő hiánya. Az állástalanok szakképzettsége ugyanis nem felel meg a vállalatok keresletének. A tanulmány megállapítása szerint a munkaerőhiány ma már gátolja a cégek további beruházásait.
Kiemelkedően jól fizetnek a külföldi tulajdonú cégek
Magyarországon a külföldi érdekeltségű vállalatok átlagosan a magyar átlagkereset másfélszeresét fizetik munkavállalóiknak – állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a Kienbaum bérezési tanácsadó társaság frissen napvilágot látott tanulmánya.
Mennyit kellett egy átlagfizetésű magyar dolgozónak dolgoznia… | |||
1997 végén |
2001 végén | ||
Egy zsemléért |
2p 10mp |
2p 20mp | |
Egy liter tejért |
21p 22mp |
25p 4mp | |
Egy kiló karajért |
3ó 18p |
3ó 12p | |
Egy hamburgerért |
21p 7mp |
30p 58mp | |
Egy napilapért |
11p 13mp |
13p 8mp | |
Egy havi TV-előfizetésért |
1ó 41p |
1ó 59p | |
Egy liter benzinért |
33p 47mp |
34p 48mp | |
Egy kWóra áramért |
3p 54mp |
4p 5mp |
A felmérés adatai szerint a külföldi tulajdonú vállalkozásoknál hagyományosan az átlagot kissé meghaladó mértékben emelkednek a bérek. E cégeknél a fizetések tavaly csaknem 15 százalékkal emelkedtek, a 2002-es esztendőre pedig mintegy 10 százalékos növelést terveznek a vállalatvezetők.
Csak a nyugdíj lenne több!
Amíg az átlagkeresetek vásárlóereje stagnált, addig a nyugdíjaké csaknem hetedével csökkent. Az adatok szerint a nyugdíjak átlagos értéke az utóbbi négy esztendőben fokozatosan lemorzsolódott.
Egy átlagos napi nyugdíjból 92 zsemle került ki 1997-ben, tavaly már csupán 80 darabra telt. A tejnél, amely jelentős súlyt képvisel a nyugdíjasok fogyasztói kosarában, még nagyobb a visszaesés.
Mennyire futotta egy átlagos magyar nyugdíjas egy napi nyugdíjából… | |||
1997 végén |
2001 végén | ||
Zsemléből |
92 db |
80 db | |
Tejből |
9.5 l |
7.5 l | |
Karajból |
1 kg |
0.97 kg | |
Hamburgerből |
9.5 db |
6 db | |
Napilapból |
18 pld |
14 pld | |
TV-előfizetési díjból |
1.8 hó |
1.6 hó | |
Benzinből |
6 l |
5.4 l | |
Áramból |
51 kWh |
46 kWh |