Tavaly a versenyszférában 618 ezer alkalmazott havi bére nem érte el az 50 ezer forintot. A közszférában pedig 180-200 ezerre tehető azoknak a száma, akiket közvetlenül érint az, hogy 2002. január 1-jétől 50 000 forintra emelkedett az előírt bruttó minimálbér.
Mindezeket figyelembe véve, az előzetes számítások alapján az emelés 50 milliárd forintnyi többlet adó- és járulékbevételt jelent az államnak. A közszférában érintett dolgozók béremelése szintén elérheti az 50 milliárd forintot, bár ennek jelentős része az adók révén visszafolyik a központi büdzsébe.
Sokan hátrányba kerülnek?
Az MSZOSZ elõzetes javaslata
a minimálbér 2002. évre érvényes emelésérõl |
|||
Segédmunkás
|
57.500
|
||
Betanított munkás
|
65.000
|
||
Szakmunkás
|
75.000
|
||
Középfokú végzettség
|
80.000
|
||
Fõiskolai végzettség
|
120.000
|
||
Egyetemi végzettség
|
140.000
|
||
Az mindenképp jó hír a vállalatoknak, hogy a tavalyi 2 milliárdhoz képest idén jóval nagyobb összeget, 15 milliárd forintot szán a kormány a kompenzációkra, és 2002-ben már a kisvállalkozásokat sem zárja ki a kedvezményezettek köréből. Dr. Tóth Gábor, a Gazdasági Minisztérium (GM) bérpolitikai főosztályvezetője az FN kérdésére elmondta, hogy a tervek szerint a munkaügyi központokban február első felétől lehet beszerezni a pályázatokat, amelyeket a vállalkozóknak február 15. és március 18. között kell visszaküldeniük.
A formai ellenőrzés után a minisztériumban azt fogják vizsgálni, hogy a minimálbér-emelés, csökkentve a 2 százalékpontos társadalombiztosítási kedvezmény ellentétes hatásával, mekkora többlet munkaerőköltséget jelent a cégnek. Az aggregált számok alapján április végén, május elején dönt a Munkaerőpiaci Irányító Testület arról, hogy a megnövekedett munkaerőköltséget normatíva alapján milyen százalékban kompenzálja az állam.
A kompenzációs rendszer legnagyobb hibája annak általános jellegéből ered – fejtette ki ezzel kapcsolatban Koltay Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpontjának igazgatója az FN-nek. A rendszer nem veszi figyelembe azt, hogy a gazdaság egyes szereplőit különböző mértékben érinti a döntés, ennek hatására bizonyos vállalattípusok és ágazatok komoly hátrányokat szenvedhetnek. A döntés elsősorban a kis- és mikrovállalatok életét nehezítheti meg, különösen a mezőgazdasági, erdészeti, kiskereskedelmi és idegenforgalmi szférában.
A minimálbér és
a köztisztviselõi illetményalap alakulása az utóbbi 10 évben |
||||
Év
|
Minimálbér (100 %)
|
Köztisztviselõi illetményalap
|
A minimálbér százaléka
|
|
1993.
|
9.000
|
18.000
|
200
|
|
1994.
|
10.500
|
18.000
|
171
|
|
1995.
|
12.200
|
18.000
|
147
|
|
1996.
|
14.500
|
20.000
|
137
|
|
1997.
|
17.000
|
23.400
|
137
|
|
1998.
|
19.500
|
26.000
|
133
|
|
1999.
|
22.500
|
26.000
|
115
|
|
2000.
|
25.500
|
28.150
|
110
|
|
2001.
|
40.000
|
30.600
|
77
|
|
2002.
|
50.000
|
33.000
|
66
|
Mindenképpen feszültséget okoz
Kovács László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) közgazdasági igazgatója azt felete, amikor az FN megkérdezte, hogy bár több szempontból is veszélyesnek tartják az újabb emelést, figyelemre méltó a megnövekedett kompenzációs összeg, illetve az arra jogosultak körének kiterjesztése az egyéni- és kisvállalkozókra. Ez komoly előrelépés az előző évhez képest.
Függetlenül attól, hogy az egyes cégeket mennyire érinti az emelés, a vezetők többsége egyetért abban, hogy az intézkedés mindenhol komoly feszültségeket okozhat. Hiszen így a betanított munkások fizetése esetenként alig marad el a magasabb végzettségű vagy szakképzett munkaerő bérétől. Ezt csupán két módon lehet házon belül orvosolni : vagy költséges, teljes körű bérkorrekciót hajtanak végre, vagy (csak papíron vagy gyakorlatban is) kénytelenek a részmunkaidős foglalkozatás eszközéhez nyúlni.
Európa ilyen vagy olyanAz állami bérszabályozás szempontból az Európai Unióban is komoly eltérések vannak: Luxemburgban több mint ötszöröse a minimálbér a spanyolországi értéknek. A szociális ügyekben különösen érzékenynek tartott Svédországban és Dániában nincs nemzeti szinten meghatározott minimálbér. Ausztriában, Finnországban és a németeknél ez foglalkozásonként különböző, Franciaország, Nagy-Britannia és a Benelux államok gyakorlatában pedig létezik egy második, valamivel alacsonyabb minimálbér, mellyel a pályakezdők munkába állását igyekeznek megkönnyíteni.
Külföldi tapasztalatok
Ha a külföldi összehasonlítások alapján akarunk értékelni, akkor ezt a reformot két részre kell bontani. A nemzetközi tapasztaltban igen ritka két, egymást ilyen gyorsan követő radikális emelés (két év alatt 96 százalékkal nőtt a minimálbér), ám ha az intézkedés célját nézzük, már sokkal biztatóbb a helyzet.
Az Európai Unió ugyanis irányelvként fogalmazta meg azt, hogy a minimálbér érje el az átlagbér 50-60 százalékát, és bár ebben a kérdésben közel sem olyan szigorú az EU, mint más területeken, az mindenképpen megállapítható, hogy ezen a téren jóval a többi csatlakozásra váró ország előtt járunk.