Az F-16-os pluszköltség nélkül azonnali, teljes NATO-interoperabilitást kínál a Magyar Légierőnek

Az F-16-os a NATO húsz éve folytatódó gazdasági és katonai sikertörténete.

A Lockheed Martin Aeronautics Company Közép-Európáért felelős nemzetközi alelnökének véleménye szerint az Egyesült Államok kormánya által Magyarország számára benyújtott ár- és rendelkezésre állási információ időszerű lehetőség Magyarország és a NATO számára egyaránt. “Magyarország többfeladatú vadászrepülőgép-beszerzése nem csak a magyarokra, hanem a NATO egészére lesz hatással”, mondta William E. Perkins. “Az F-16-os választása a magyar nemzetbiztonság és a NATO közös védelmének erősítését jelentené.”

A fejlett F-16-os többfeladatú harcászati vadászrepülőgép a Magyar Légierő számára már megérkezése pillanatától teljes NATO-interoperabilitást, közös alkalmazhatóságot biztosítana. Az F-16-oshoz a húsz éves NATO-beli üzemeltetés során kiérlelt és bevált, modern NATO-szabvány fegyverzet, képzés, logisztika, doktrína, javító és kiszolgáló berendezés jár – olyan költségekkel, melyek pontosan tervezhetők és nem jelentenek elviselhetetlen terhet a magyar költségvetés számára. Emellett az F-16-os az Egyesült Államok Légiereje hatalmas logisztikai és támogatási hálózatát is használja, ami hosszú távon szintén költségcsökkenéssel jár. “Az F-16-os a NATO-ban üzemeltetett legelterjedtebb vadászrepülőgép, és teljesítményét mindenki elismeri”, tette hozzá Perkins. Kilenc NATO-tagállam választotta az F-16-ost nemzetbiztonsági és NATO-kötelezettségeinek teljesítésére.

A NATO hatékonyságát az interoperabilitás magas szintje fokozza, különösen a tagállamok harcászati légierőiben. “Az interoperabilitás nem csupán azt jelenti, hogy képes vagyok ugyanazon a rádiófrekvencián beszélni. Az interoperabilitás a rendszerek és katonai erők képessége a szolgáltatások közös használatára az eredményes együttműködés érdekében. Az interoperabilitás legmagasabb szintje a közös, azonos berendezések alkalmazása. A NATO-ban nincs elterjedtebb vadász az F-16-osnál”, mondta Perkins. Az F-16-os az európai NATO-tagállamok által a legnagyobb számban használt vadászrepülőgép: jelenleg több mint 800 európai F-16-os áll szolgálatban. Az F-16-ost repüli kilenc NATO-tagállam, az ENSZ békefenntartó feladataiban is.

Az interoperabilitás része a közös kiszolgáló berendezés, fegyverzet, lőszeradagoló berendezés, képzés, és harcászati doktrína és taktika. “Mindezeket az elemeket a NATO a szabványosítási megállapodásokban (Standardization Agreements), az úgynevezett STANAG-dokumentációkban határozza meg”, mondta Perkins. “A csereszabatosság és a szövetség képességeinek javítása céljából kialakított STANAG-leírások száma jelenleg több mint ezer. Ezek közül több mint 100 vonatkozik a harcászati repülőgépekre.” A szövetség tagjaként Magyarországtól is elvárják, hogy megfeleljen ezeknek a szabványosítási előírásoknak. Ezek szabályozzák – többek között – azt, hogyan kell úgy tervezni a függesztményket (a repülőgépre kerülő külső érzékelő berendezéseket, üzemanyag-tartályokat és fegyvereket), hogy megfeleljenek a csereszabatosság és a kölcsönös kiszolgálhatóság követelményeinek. “Az F-16-os a STANAG-előírások 97%-ának felel meg. A NATO-szabványoknak való gyors megfelelés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni”, mondta Perkins.

Egy bevetés végrehajtása során a vadászrepülőgépnek képesnek kell lennie légi utántöltőktől üzemanyagot felvenni, kommunikálni az AWACS légi parancsnoki állásokkal, célba juttatni precíziós irányítású bombákat és fejlett rakétákat, megvédenie magát a légvédelem és az ellenséges repülőgépek rakétáitól, és kommunikálni más katonai eszközökkel. A korábban az Amerikai Légierő által repült F-16-osok bérlésével Olaszország olyan megoldást választott, amely mindezeket a képességeket anélkül biztosítja, hogy szükség lenne időigényes és költséges átalakításokra és tesztelésekre.

A világ vadászrepülőgépei között az F-16-os rendelkezik a legnagyobb számú igazolt függesztménnyel; ezek több mint száz típusát több mint 5 000 különféle verzióban képes hordozni és alkalmazni. Az F-16-os például képes használni a NATO-ban rendszeresített fegyverek legmodernebb változatait. Amikor az interoperabilitás előnyeit a más légierőkkel való közös bevetések, vagy egy áttelepülés során való kiszolgálhatóság vonatkozásában vizsgáljuk, nyilvánvalóvá válnak az F-16-os azonnali és hosszú távú előnyei: az F-16-os nem igényli nem NATO-szabvány eszközök és személyzet költséges áttelepítését, ugyanakkor olyan katonai eszközöket alkalmaz, amelyek költséghatékonyan állnak rendelkezésre. Az F-16-os árkategóriájában a legjobb értéket nyújtja.

Az F-16-os interoperabilitására jellemző, hogy a NATO-tagállamok, méretüktől függetlenül, egyformán gazdaságosan üzemeltetik. Az ugyanazokat a NATO-interoperábilis haditechnikai eszközöket, karbantartási és bevetési eljárásokat alkalmazó, a NATO-ban együttműködő kis országok megőrzik műveleti rugalmasságukat, és képesek jelentős katonai erőt gazdaságosan létrehozni. Ebben az értelemben az F-16-os a kis NATO-tagállam választása.

“Amikor egy légierő megvizsgálja, melyik repülőgépet üzemeltesse NATO légi harcászati környezetben, fel kell tennie néhány alapvető kérdést” – mondta Perkins. “Képes vagyok kommunikációra és adatátvitelre az AWACS-szel?”; “Képes vagyok NATO tankerből légi utántöltésre?”; “Radarom nem zavarja majd a többi NATO-vadászrepülőgépet?”; “Önvédelmi rendszereim tartalmazzák a NATO által meghatározott fenyegetések leírásait?”; “Fegyverzetkezelő szoftverem illeszkedik azokhoz a NATO-fegyverekhez, amelyeket használnom kell?”; “Repülőgépem könnyen csatlakozik a földi üzemanyagtöltőkhöz és rendszerekhez?”; “Fegyverfüggesztményeim megfelelnek a NATO-szabványoknak?”; Képes vagyok a baráti és az ellenséges repülőgépek azonosítására?”. A NATO STANAG-dokumentumok ezeket a kérdéseket szabályozva érik el azt, hogy a tagállamok repülőgépei a lehető legnagyobb mértékig együttüzemeltethetők legyenek. “Az F-16-os a fenti és további kérdésekre is határozott “igen”-nel felel”, jelentette ki Perkins. Ezzel szemben a kompatibilitás csupán annyit jelent, hogy egyes alkatrészek, komponensek, amelyek ugyanabban a rendszerben működnek, nem zavarják egymást – ami valójában nagyon alacsony szintje az egymáshoz nem hasonló alkatrészek integrált rendszerben való használatának.

Az F-16-os a NATO-standard vadászrepülőgép, ez alkotja az Egyesült Államok Légierejének (USAF) gerincét. Azt F-16-os kilenc NATO és hat EU-tagállam elsődleges többfeladatú harcászati vadászrepülőgépe. A mai napig több mint 4 040 F-16-ost szállítottak le a világ 19 légiereje számára. Az F-16-os összességében több mint 9 000 000 órát repült, ezen belül több mint 300 000 órát harci környezetben. Az F-16-os 710 arányú levegő-levegő győzelmi rekorddal rendelkezik. Az új F-16-osok gyártása a jelenlegi megrendelések és a jövőbeni potenciális eladások alapján 2009 után is folytatódik. Az F-16-család: Amerikai Egyesült Államok, Bahrain, Belgium, Dánia, Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Görögország, Hollandia, Indonézia, Izrael, Jordánia, Korea, Norvégia, Olaszország, Pakisztán, Portugália, Szingapúr, Taiwan, Thaiföld, Törökország, Venezuela

A Lockheed Martinról:

A Lockheed Martin Aeronautics Company vezető a fejlett katonai repülőgépek és kapcsolódó technológiák tervezésében, fejlesztésében, rendszerintegrációjában, gyártásában és támogatásában. Termékei közé tartozik az F-16 “Fighting Falcon”, az F-22 “Raptor”, a C-130J “Hercules” és a F-117 “Nighthawk” repülőgép. A Lockheed Martin részt vesz a több haderőnem számára kifejlesztett nemzetközi Joint Strike Fighter gyártásáért folyó versenyben.

Az LM Aeronautics az amerikai Maryland állambeli bethesdai székhelyű Lockheed Martin Corp. egyik egysége. A Lockheed Martin széles tevékenységi körű világvállalat, amely a csúcstechnológiájú rendszerek, termékek és szolgáltatások kutatása, tervezése, fejlesztése, gyártása és integrálása mellett kötelezte el magát. A vállalat fő profilja a rendszerintegráció, az űrtechnológia, a repüléstechnika és a technológiai szolgáltatások.

További információ:

Molnár Simon
smolnar@hu.webershandwick.com
Weber Shandwick | GJW
Politikai és Kommunikációs Tanácsadó
1022 Budapest, Bimbó út 1.
Tel: (1) 212-4820; Fax: (1) 212-2372
Mobil: (20) 395-5832

Címkék: Hírforrás