Az üzleti modell kifejezés meglehetősen felkapott buzzword-je az internetes szakmának, gyakran esik szó szerepéről, fontosságáról az online megjelenésről történő döntéskor egy adott szervezetben. Használata sokféle szövegkörnyezetben és jelentéstartalommal történik, néha emiatt közhelyszerűnek, elcsépeltnek is tűnik.
A következőkben röviden megpróbáljuk megragadni az “üzleti modell” kifejezés tartalmát, illetve felvázolunk néhány általános vállalati üzleti modell koncepciót. Ezt követően az internetes fejlesztőcégek látkörében nem szereplő hazai települések, önkormányzatok számára villantjuk fel az online megjelenés stratégiai alternatíváit.
A legvitatottabb kérdés az, hogy az üzleti modell és a stratégia közé egyenlőségjel húzható-e.
Bőgel György, “Verseny az elektronikus üzletben” című könyvében kétféle megközelítésben vizsgálja az üzleti modell fogalmát.
A negatív oldalról közelítő definíció szerint az üzleti modell nem egyenlő a szervezeti startégiával, hanem a stratégia, a szervezet, a szervezetben történő folyamatok, a munkavállalók által a szervezetben elfoglalt pozíciók, a szervezeti kultúra valamiféle keveréke. Ez a megközelítés kicsit homályos, kevésbé kézzelfogható.
A pozitív definíció már közelebb visz az üzleti modell pontos fogalmához, s ugyanakkor a stratégiához is jobban közelít. Nem egyenlő a szervezeti stratégia egészével, inkább egyfajta piacralépési stratégiát jelent, amely az alábbi négy dimenzióval írható körül:
¨ ügyfelek kiválasztása (Kit akar kiszolgálni a vállalat?)
¨ érték megragadása (Hogyan tudja a vállalat nyereségként megszerezni az ügyfélnek adott hozzáadott érték egy részét?)
¨ stratégiai kontroll (Miért vásárolnak a vállalattól az ügyfelek?)
¨ kiterjedés (Milyen tevékenységet lát el a vállalat?)
A legelterjedtebb vállalati üzleti modell típusokat a Figyelő hetilap által kiadott “A háló városa” című melléklet foglalja össze:
ˇ gyártó – vevő modell
ˇ közösségi modell
ˇ használat alapú modell
ˇ diszkontár modell
ˇ széles választék modell
ˇ testre szabott tömegtermék modell
ˇ piacaggregáló modell
ˇ eladói csoport modell
ˇ virtuális bevásárlóközpont modell
ˇ aukciós modell
Az üzleti modell típusok kombinálva a négy dimenzióval a következő eredményt adják:
( a táblázat csak a WebCity oldalain keresztül tekinthető meg – http://www.webcity.hu/publikaciok)
A nonprofit alapon működő települési önkormányzatok esetében más a helyzet. Ők nem törekednek arra, hogy egy “profitzónára felépítsék a megfelelő üzleti modellt”, s szervezeti szinten maximalizálják a profitot, sokkal inkább közösségi szinten gondolkozva, a társadalmi jólétet kívánják maximalizálni, ennek következtében megosztják a létrejött hozzáadott értéket fogyasztóikkal.
A négy dimenzió emiatt több ponton módosul:
1. ügyfelek kiválasztása (Kit akar kiszolgálni az önkormányzat?)
Természetesen a közigazgatási területén élő polgárokat, természetes és jogi személyeket. Az önkormányzati üzleti modellek esetében ez a kérdés logikusan fel sem merülhet.
2. érték megragadása (Hogyan tudja az önkormányzat a közösségi hasznosságot maximalizálni?)
Az alapvető eltérés a vállalati és az önkormányzati üzleti modellek között ezen a ponton található. Az önkormányzat megosztja a tevékenysége során keletkezett hozzáadott értéket a polgárok között, közösségi haszonmaximalizálásra törekszik.
3. stratégiai kontroll (Miért fordulnak az önkormányzathoz a választópolgárok?)
Nagyon fontos, hogy az önkormányzat tevékenysége valóban képez-e hozzáadott értéket, az valóban megoszlik-e a polgárok között, ha igen milyen arányban.
4. kiterjedés (Milyen tevékenységet lát el az önkormányzat?)
A közösségi többletértéket közvetlenül előállító konkrét tevékenység, tevékenységek összessége.
Az önkormányzatok számára emiatt a fenti táblázattól némileg eltérő üzleti modellekkel szükséges megjelenniük az interneten:
( a táblázat csak a WebCity oldalain keresztül tekinthető meg – http://www.webcity.hu/publikaciok)
A lokális információszolgáltatás modelljét több település önkormányzata (pl. Veszprém – http://www.veszprem.hu) magáévá tette, kézenfekvő, hogy az országos hírportálok látószögében nem szereplő speciális helyi információk koncentrált megjelenítésére van kereslet.
Vállalkozóbarát modellt önállóan, vagy részcélként is kitűzhet maga elé egy település, kombinálható más modellekkel (pl. turizmusorientált modell) is. Erre példa Villány város honlapja (http://www.villany.hu)
A turizmusorientáció sok önkormányzati honlap esetében megjelenik, viszont különbséget kell tenni néhány kép és rövid leíró szöveg, illetve a település turisztikai adottságainak komplex bemutatása között. Természetesen az ezt a modellt követő települések honlapjának illik 2-3 idegen nyelven is megjelennie.
A regionális megjelenés modellje annyit jelent, hogy a kisebb lélekszámú, alacsony költségvetéssel rendelkező önkormányzatok egységes arculattal és eltérő tartalommal jelennek meg az interneten, ezáltal a fejlesztési költségeket megosztják egymás között. Jó példa erre a vas megyei települések online megjelenése (pl Acsád – http://www.acsad.hu).
Virtuális ügyintézés modellje a helyi közigazgatás elektronizálását, a polgármesteri hivatalban zajló folyamatok internetesítését jelenti. Ezt a modellt egyelőre még egy hazai település sem választotta, valószínűleg erőforrásigénye és az internet penetráció alacsony foka miatt. A közeljövőben azonban a megyeszékhelyek közül bizonyára akad egy úttörő kedvű település