Playstationt a harmadik világnak!
A harmadik világban a PC megfizethetetlennek számít. Személyi számítógépek nélkül azonban tovább nő a technológiai elmaradottság, stagnál a termelékenység és a GDP, pénz nélkül pedig az informatikai fejlesztés továbbra is álom marad.
Ebből az ördögi körből igyekszik kilépni egy kezdeményezés, amely PC-k helyett PlayStation-nel látná el a fejletlen országok polgárait. A Világgazdasági Fórum bizottsága által javasolt ötlet – amelyet a közelgő genovai G8 konferencián is megvitatnak, több más felvetéssel együtt – azon alapul, hogy a Sony által gyártott játékkonzol olcsó, mégis megfelelő kapacitású. Az előzetes elképzelések szerint százezer és egymillió között lenne a módosított Playstationok száma, amelyeket szegény, elsősorban afrikai országok otthonaiba, iskoláiba és kórházaiba juttatnának el.
A Playstation gyártási költsége 225 dollár körül mozog. A berendezés támogatja a Linuxot és a Sun Microsystems Java programnyelvét, emellett van benne DVD-lejátszó és merevlemezes egység csatlakoztatására alkalmas port is. A merevlemezen elsősorban az írástudatlanok számára is érthető audió- és videóanyagokat tárolnának. Léteznek tervek arra is, hogy megvásárolják a pénzügyi nehézségekkel küzdő Globalstar társaság műholdjait, és ezek segítségével sugároznának tartalmat.
Az internetes berendezések tündöklése és bukása
Némileg a fentihez hasonlóan működnek az úgynevezett internetes berendezések (Internet appliances). Csak éppen más indokokból, más stratégiával, más piacra szánták őket.
Az internetes alkalmazások minimális merevlemez-kapacitású és memóriájú készülékek, elsődleges céljuk lehetővé tenni az internetcsatlakozást. A célcsoport pedig: a kevés technológiai érzékkel megáldott személyek, többek közt a háziasszonyok. Ennek kapcsán számos ötlet született arra, hogy a konyhai berendezések is csatlakozzanak az internethez: a legszellemesebb közülük talán az online bevásárlásokat lehetővé tevő hűtő, amely számon tartja, hogy mi fogyott el, és ma már hány kalóriával terheltük meg szervezetünket.
Jó ideig úgy tűnt, hogy a szeletelt kenyér óta ez a legnagyobb újdonság: azt jósolták, hogy 2002-re az internetes berendezések eladási számai meghaladják a személyi számítógépekét, 2004-2005 körül pedig évi 40-50 milliós értékesítési adatokról beszéltek. A valóság azonban kiábrándító: tavaly az Egyesült Államokban mindössze 150 ezer internetes berendezést értékesítettek, míg az eladott PC-k száma 48 millió volt.
A kudarcnak számos oka van: az eddig megvalósított termékek drágák és viszonylag keveset tudnak. Többségük csak egyetlen internetszolgáltatóhoz képes csatlakozni, így a működtetés költségei sem alacsonyak. Emellett a dotcom cégek többsége nehézségei következtében alaposan megnyirbálta költségvetésének kutatásra fordított részét, valamint abbahagyta a félkész állapotban levő termékek további fejlesztését.
Az írógépnél több, a PC-nél kevesebb
Sikeresebbnek tűnik a funkcionális számítógépek közül az az irányzat, amely a PC felől az írógépek felé tesz egy lépést hátra. A drága, törékeny és gyakran feltöltendő laptopok helyett ugyanis sikerült olcsó és megfelelő megoldást találni azok számára, akik elfelejtettek kézzel írni.
A szövegszerkesztő masinák jóval olcsóbbak a hagyományos PC-knél, nem is beszélve a laptopokról, áruk 200-300 dollár között mozog. Nem nehezebbek egy kilónál, és mivel nincsen bennük mozgó alkatrész, a durva bánásmódot is bírják. Áruk mellett másik jelentős előnyük az alacsony energiaigény: a leginkább elterjedt modell, az Alphasmart két ceruzaelemmel 700 óráig is kibírja.
A berendezések az elkészült dokumentumokat kábelen vagy infravörös porton át tudják áttölteni a PC vagy a Macintosh megfelelő alkalmazásába. A készülékek elsősorban az újságírók, a kutatók és a diákok körében egyre népszerűbbek, de az elemek hosszú élettartama miatt a gyakran utazó üzletemberek körében is kezdenek teret hódítani.