Több éves előkészítő munka után tegnap délután sikerült elfogadnia a parlamentnek az európai uniós elveknek megfelelő egységes hírközlési törvényt (EHT), amely alapjaiban rendezheti át a hazai piacot. A törvény eredményeképpen december 23-ától elvileg több cég közül is lehet telefonszolgáltatót választani, és egyszer talán olcsóbbá válik az internetezés is.
AszimmetrikusanA vezetékes telefonpiac liberalizációjának szabályozása a verseny megteremtése érdekében aszimmetrikus. Mindez azt jelenti, hogy a Matávon kívüli primer körzetekben működő telefoncégeket a törvény nem kötelezi a Matáv beengedésére, míg a Matáv köteles beengedni saját körzetébe az alternatív szolgáltatókat. A szabályozás a kábeltelevíziós szolgáltatásokra is vonatkozik, így a legnagyobb magyar telefontársaság terjeszkedése ezen a területen már kormányzatilag is korlátozva van.
Sikerpropaganda?
Abban minden érintett vállalkozás egyetért, hogy az új törvénnyel együtt tudna élni – igazából azonban nem szeretne. Az előkészületekre fordított csaknem három év szakmai egyeztetéseit követően is órákig tudják sorolni az EHT-val kapcsolatos kifogásaikat.
A kerettörvény legrosszabbul sikerült részének a szolgáltatási árak meghatározását tartják. Miközben ugyanis a piacnyitást szolgáló törvénytől azt várnák, hogy a hatósági áras telefonszolgáltatások tarifáinak meghatározását átengedi a szolgáltatóknak, az EHT minden eddiginél szigorúbb állami felügyeletet vezet be.
Emögött egyesek választási propagandát sejtenek, ám valószínűleg az húzódik meg a háttérben, hogy a kormány, összhangban más területeken érvényesített korlátozó árpolitikájával, a távközlésben is minimalizálni akarja a piac felszabadításával járó kockázatokat. Köztük elsősorban az árak elszaladásának veszélyét.
A beavatkozás feltételeit már megteremtették. A törvény hozzávetőleg 50 végrehajtási utasításának, így az árakra vonatkozónak a hiányában azonban még nem lehet tudni, hogy a kormányzat mennyire vonja irányítása alá a telefontarifákat. Az EHT a távközlési szolgáltatások többségét, köztük a telefonálást, a faxhívást, a modemes, behívásos internetezést, a kezelői szolgáltatások elérését, illetve a postai szolgáltatások némelyikét az úgynevezett egyetemes szolgáltatások közé sorolja. Ezek igénybevételéért elméletileg a kereskedelmi érdekek figyelembevételével megállapított szabályozott árat kell majd fizetniük a felhasználóknak.
Szolgáltatói lobbik kontra törvényalkotókA távközlési piac meghatározó szereplői, illetve az egyes jól körülhatárolható szolgáltatói érdekcsoportok a számukra fontos területeken megpróbáltak minél kedvezőbb pozíciót kilobbizni az új szabályozásban. Az eredmény nem mindenben tükrözi várakozásaikat. A részletekért kattintson a címekre:
•Mobiltelefon-társaságok
•Alternatív szolgáltatók, kábeltévés cégek
•Vivendi
•Matáv
Keresztfinanszírozás
A lényeg, hogy a fogyasztók jól járnak majd, hiszen a telefonálás biztosan olcsóbb lesz a kormányzati beavatkozás következtében. Ugyanakkor az EHT összeállítói ügyeltek a telefontársaságok érdekeire is: a szolgáltatók negyedévente kérhetik az egyetemes szolgáltatások szabott ára miatt keletkező veszteségeik megtérítését.
Ennek finanszírozására az EHT alapján létrejövő Egyetemes Távközlési Támogatási Alap, illetve az Egyetemes Postai Támogatási Alap lesz hivatott. A két alap forrásaihoz az elképzelések szerint maguknak a szolgáltatóknak is hozzá kell majd járulniuk – hogy miként és milyen mértékben, azt ugyancsak egy végrehajtási utasításnak kell majd tisztáznia.
Bekerült a törvénybe az is, hogy az internetezésből befolyó árbevételt a telefonos és internetes szolgáltató ossza meg egymással – a részesedés mértékének meghatározását azonban egy később megalkotandó rendeletre bízza. Ahhoz, hogy a díjak érezhetően csökkenjenek az előfizetők számára is, az internetszolgáltatónak percenként átlagosan három forintot kellene kapnia a PSINET számításai szerint.
Támogatja az internetezést a törvénynek az a bekezdése is, amely a Miniszterelnöki Hivatal kezébe adja az internetes hozzáférés maximális árának meghatározását. Több érintett piaci szereplő szerint sem szerencsés azonban az internetes piac hatósági szabályozása.
Számos szakértő – elsősorban az “alternatívok”, illetve a kábeltelevíziós szolgáltatók oldalán – az EHT komoly hibájaként tartja számon, hogy alakításában meghatározó szerephez jutott a vezetékes lobbi, ezen belül is a Matáv mögött álló Deutsche Telekom, illetve a legnagyobb helyi szolgáltató, a Vivendi. E bírálat értelmében a kormány a két cégóriás magyarországi befektetéseit akarta elismerni azzal, hogy a vezetékes érdekeknek megfelelőt alkotott.
Mindez azonban végső soron azért nem lesz hosszú távú probléma, mert az EHT az Európai Unió piacnyitást szolgáló egyéb törvényeihez hasonlóan várhatóan 3, legfeljebb 5 évre szól. Egyes rendelkezéseit pedig a magyar csatlakozáskor meg kell semmisíteni.
A szolgáltatók és a kormányzat szakértői abban egyetértenek, hogy a korábbi helyzethez képest az EHT végső változata sokkal inkább tekintetbe veszi a vezetékes szolgáltatók érdekeit. De elismeri a mobiltelefon-társaságok igényeit is.
Sokáig úgy látszott, a mobilos cégeknek nincs is félnivalójuk az új törvénytől. A számukra legnagyobb megrázkódtatást az okozta volna, ha az EHT-be a Vivendi javaslatának megfelelően bekerül a virtuális mobilszolgáltató intézménye.
Ez a gyakorlatban a mobilpiac teljes megnyitását jelentette volna. Azaz a mobiltelefon-társaságoknak meg kellett volna barátkozniuk a gondolattal, hogy hálózataikat kötelesek bérbe adni minden olyan távközlési cégnek, amely a saját neve alatt rádiótelefon-szolgáltatásokat akar indítani. A javaslat sokat finomodott a törvénytervezet előkészítése során, olyannyira, hogy végül ennek csak elvi lehetősége került be a végső tervezetbe.
A törvény postai szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezései több lényeges ponton is változtak illetve kiegészültek. A finisben került be az a korlátozás, amely az egyetemes postai szolgáltatási körbe tartozó, de nem az egyetemes szolgáltató által végzett szolgáltatást bejelentés helyett engedélyhez köti. Ugyanakkor a jelenlegi jogi szabályozást állítja vissza az a módosítás, amely szerint csak a meghatározott belföldi egyetemes postai szolgáltatások hatósági árasak.
Mit mondanak a szereplők?Bár a Matáv versenytársai kivétel nélkül üdvözölték az aszimmetrikus szabályozást, a cég képviselője szerint ennek eredményeképpen a Matávon kívüli primer körzetekben visszafogott lesz a verseny a lakossági telefonszolgáltatásban, hiszen egyedül a Matáv lenne képes versengést előidézni, őt azonban nem engedik be a helyi szolgáltatók.
Az Interware ügyvezető igazgatója, Pámer Róbert jelzésértékűnek tartja az internetszolgáltatások árának hatósági szabályozását, hiszen így valóban el lehet érni a felhasználó költségeinek csökkenését. Felhívja azonban a figyelmet arra is, hogy ez csak akkor valósulhat meg, ha a megosztás mértékét jól állítják be a rendeletekben.
A díjmegosztás még fontosabb azoknak az internetszolgáltatóknak, akik ma ingyenesen kínálnak internethozzáférést a felhasználóknak. A Kiwwi Kft. lobbizott azért, hogy a díjmegosztás azonnal életbe léphessen, mivel azonban ez nem valósult meg, így szolgáltatását nem tudja a tervezett ütemben bővíteni.
Kedvezőnek tartják a kábeltelevíziós szolgáltatások aszimmetrikus szabályozását az UPC-nél, mivel korlátozza a Matáv kábeltévés leányvállalatának terjeszkedését. Szalay Dorottya, a társaság vezérigazgató-helyettese ugyanakkor úgy látja, hogy a törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi, hogy egy szolgáltató az ország egyhatodát meghaladó területen kínáljon szolgáltatást, nem inspirálja őket újabb befektetésre. A terjeszkedésnek gátat szab a törvény, csak úgy teszi lehetővé, hogy a kiépített hálózaton csupán egyéb távközlési szolgáltatást nyújthatnak, kábeltelevízióst nem. Az UPC szerint azonban csak akkor gazdaságos kiépíteni a szélessávú hálózatot, ha azon kábeltelevízós szolgáltatás is nyújtható.
Hiányok
Akármilyen sokáig is pofozgatták, javítgatták a szakértők az EHT tervezetét, az új törvényből mégis számos dolog kimaradt. Szakmai vélemények szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az EHT rendkívül keveset mond a kábeltelevíziós piac szabályozásáról.
A médiatörvény szerint ugyanis a kábeltévé-hálózatokat 2002. januárjáig alkalmassá kell tenni a kétirányú kommunikációra, azaz a telefonálásra. Ennek ellenére az EHT legfontosabb rendelkezése ezen a területen a Matáv kiszorítása. A törvény kimondja, hogy a Matáv 2002-től nem szerezhet befolyást kábeltelevíziós hálózatokban. Arról azonban nem rendelkezik, mit kell tennie meglévő rendszereivel.
A szakértők arra számítanak, hogy a Matáv kiszorítására tett kísérlet azért is nagy vitákat vált majd ki, mert a korlátozás csak 2004-ig él. Így valószínű, hogy a kábeltelevíziós stratégiájának átdolgozásáról beszélő Matáv nem is igyekszik majd megszabadulni hálózataitól.
Emellett a Matáv kábeltelevíziós érdekeltségeinek eladása nem is lenne könnyű feladat – mondják az ágazat ismerői. Az EHT-ben ugyanis az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) állásfoglalásának hatására benne maradt a kábeltévés cégek piaci részesedését a potenciális piac egyhatodában maximáló korlátozás.
Ezért a Matáv kábeltelevíziós hálózatát a piacon lévő szakmai befektetők nem szerezhetik meg. Elemzők szerint lehetséges vevő legfeljebb az EHT-be való bekerülésével a hírközlési cégek közé emelt, egyébként is dinamikusan terjeszkedő Magyar Posta lehetne.