Többe kerülhet a státustörvény, mint amennyire a kormány számít
HtáridőkAz országgyűlés a tervek szerint még tavasszal elfogadja a törvényjavaslatot, és a törvény 2002. januártól lépne hatályba.
A kormány számításai szerint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, úgynevezett státustörvény elfogadása az idén és jövőre 8,5 milliárd forintos többletkiadást jelent a költségvetésnek. Ezzel szemben ötmilliárdos bevételre számít a kormány a határon túli magyarok itteni munkavállalásából. Vagyis az egyenleg durván -3,5 milliárd forint lenne. A Külügyminisztérium által készített hatástanulmány szerint a szomszédos országokban élő magyarok alanyi jogon járó oktatási, kulturális, egészségügyi, munkavállalási, tömegközlekedési kedvezményeket kapnak az anyaországban, és pályázati úton további pénzekhez juthatnak szülőföldjükön is. A kedvezményekre csak azok lesznek jogosultak, akik határon túli magyar szervezetek ajánlása nyomán fényképes igazolványt kapnak a magyar hatóságoktól. A kormány némi optimizmussal számol, amikor úgy véli, hogy a határon túl élő mintegy 3-3,5 millió magyar nemzetiségű ember közül 2,2-2,6 millió fogja kérni a fényképes igazolványt, s közülük mintegy 750 ezer veszi igénybe a kedvezményeket. Ellenzéki oldalról érkező bírálat szerint a kormány alultervezte a státustörvény költségeit, ezek elérhetik akár a 20-30 milliárd forintot.
Kedvező képet fest hazánkról az IMF a pénzmosásról szóló felmérése alapján
Miközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a pénzmosásból származó összegeket a világ GDP-jének 2-5 százaléka közötti nagyságrendre becsüli, idehaza évente csupán 50 millió dollárt mosnak tisztára. Úgy tűnik tehát, hogy nemzetközi viszonylatban jól állunk, hiszen ez az összeg a hazai éves össztermék mindössze 0,1 százaléka. Igaz, a felmérés hozzáteszi, hogy Magyarország nem célországa a nemzetközi illegális tevékenységnek. A pénzmosás büntethetőségét megállapító törvény 1994-es életbelépése óta évente mintegy ezer bejelentés érkezik a rendőrséghez, de eddig még egyetlen elmarasztaló bírósági ítélet sem született pénzmosás bűntette miatt Magyarországon.
OTP: még mindig erősödőben
Optimista jövőképpel örvendeztette meg Csányi Sándor, az OTP vezérigazgatója a részvényeseket a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatában. A bank öt év múlva Szlovákián kívül két további külföldi országban is jelen lesz, adózás előtti eredménye 70 milliárd forint, mérlegfőösszege pedig több mint 3,000 milliárd forint lehet. A sikertelen Postabank akvizíció ellenére a legnagyobb hazai bank nemcsak külföldre tekint, 2-3 hazai bank megvásárlása is érdekelné. A Postabank esetében tudomásul vették az eladó döntését, s nem tekintik olyan elszalasztott lehetőségnek, ami az OTP jövőjét alapvetően befolyásolná. A Postabank akvizíciót nem is feltétlenül az ügyfélszerzés, hanem a postákon található speciális értékesítési csatorna indokolta volna – jelentette ki Csányi, s az itt jelentkező konkurenciát sikerülhetett volna megszűntetni. A hazai bankpiacon elkerülhetetlennek tartja a koncentráció folytatódását, s 2-3 olyan hazai bankot lát, ami jól illeszkedne az OTP struktúrájába. Elsősorban olyan bankra gondolnak, amelyeknek erős vállalatfinanszírozási hátterük van, de ezek tulajdonosai részéről még nem érzékeltek eladási szándékot.