Az üzleti levelezés már nem merül ki az írógéppel írt levelek megírásában, hozzátartozik például az e-mail is, amely folyamatos kapcsolattartást jelenthet az üzleti partnerekkel. Egy e-levél elkészítéséhez ugyan nem kell nagy tudomány, de mindenképpen szükséges némi odafigyelés és az alapszintű számítástechnikai ismeret.
Mitől e-, mitől analfabetizmus?Ahogy azt már megszokhattuk, a modern kor törekvéseivel összhangban már minden második főnév elé odaírhatjuk az “e-” jelzőt. A korábban az írástudatlanság jelölésére használt szó módosult formájában a számítógép-használat “képtelenségére” utal. Azt is jelzi: a XXI. századi társadalom rövid időn belül képessé válik arra, hogy szinte kizárólag computerekkel kommunikáljon, a kezelési ismeret hiánya pedig egyenértékűvé teszi az egyént egy hagyományos értelemben vett írástudatlannal. A modern technológia felváltja a papírt és a tollat, csak sokkal drágábban, miközben kénytelenek vagyunk elismerni, hogy az írásbeli kommunikációra maguktól képesek és képtelenek arányán ez csak ront, vagy legalábbis nem változtat.
Belépés az új világba
A magyar kormányzat már a rendszerváltástól kezdve tervezte a számítástechnikai oktatás kiterjesztését és kötelezővé tételét. A NAT (Nemzeti Alaptanterv) 1994-es hatályba lépésével az általános iskolák 7. osztályától már kötelezővé vált az informatikaoktatás. Az ehhez szükséges felszerelés költségét részben az akkori kormány állta (évente 12-13 ezer számítógép), de sokat segített a Soros Alapítvány is pályázataival, főleg az internetelérés intézményi kiszélesítésében.
Áttörést az 1997/98-as esztendő hozott, amikor elindították a ’96-ban összeállított Sulinet programot. A bevezetés évében csaknem 1000 középiskolát és 400 kollégiumot, illetve általános iskolát csatlakoztattak az internethez. Az Oktatási Minisztérium által koordinált fejlesztési terv 1998-ig elsősorban az iskolai számítástechnikai felszereltség javítását célozta, illetve azt, hogy minden általános- és középiskolás diák hozzáférhessen az internethez.
Az új kormány megválasztásával a célok is módosultak. A Sulinet fő célja a pedagógusok továbbképzése, a tartalmi szolgáltatás fejlesztése, illetve a közoktatási információs rendszer kiépítése lett. A program kétségtelenül sokat javított az oktatás korábbi állapotán, illetve a technikai felszereltségen, de nem olyan eredményekkel fejeződött be, amelyekkel korábban tervezték, mert az Orbán-kormány befagyasztotta a rendszert. 2001-ben fejlesztésre csupán 600 millió forint jut, ebből az egész országban mindössze 150-200 labor létesül.
Olvassa elkorábbi írásainkat:
•A digitális aláírás is lehet hamis?
•Jön a virtuális szignó
Évente kétszáz iskolát kötnek a világhálóra, és 1-2 ezer számítógépet vásárolnak az oktatás számára. Az Orbán-kormány az eddigiektől eltérően áll hozzá ehhez a kérdéskörhöz. Sík Zoltán informatikai kormánybiztos hivatala alapvetően a kormány Nemzeti Információs Társadalom Stratégia elnevezésű programját hivatott megalkotni három fő lépésben.
Az első fázisban készítették el a témakörök rendszerét. A vázlat 7 fő csoportra osztja a teendőket: (1.) oktatás, képzés, tudatformálás; (2.) kultúra, média, közszolgálat; (3.) e-önkormányzatok, régiók; (4.) társadalmi csoportok; (5.) e-gazdaság, e-kereskedelem; (6.) infrastruktúra; (7.) e-kormányzat.
A második szakasz fő feladata volt a strukturált témarendszer teljes kifejtése, az írásos dokumentum elkészítése. Ebben több mint százan vettek részt.
A végső lépésben pedig a szakemberek az állampolgárok véleményét kérdezik a témával kapcsolatban, hogy a leginkább hasznosítható gondolatokat beilleszthessék a programba. Ez igen bonyolult feladat, az információgyűjtés még most is tart. 2001-ben a költségvetésből 32 milliárd forintot költenek ezekre a programra, 2002-ben pedig 46 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.
Tudás a munkához
Főleg az idősebbek vannak nehéz helyzetben, ők érezhetik magukat tudatlannak, amikor az internetről, a vállalati hálózatokról (LAN) vagy éppen a táblázatkezelésről esik szó. A számítógép ugyanis az elmúlt tíz évben, hazánkban is átvette az uralmat az irodákban: használják levelezésre, szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, az internet eléréséhez, adattároláshoz, grafikus állományok kezeléséhez.
A vállalati és közoktatáson kívüli képzésre ilyen téren elsősorban azok támaszkodnak, akik abba a generációsávba tartoznak, amelyik még nem olyan idős, hogy nyugdíjba vonuljon, ezért még beletanulna az új eszközök használatába, viszont nem született elég későn ahhoz, hogy komplex ismereteket szerezhessen tanulmányai során.
Tanfolyamok újságbólMivel versenyképes szolgáltatást csak olyan rendszerű oktatással lehet kínálni, amelyet mindenütt elismernek, a hirdetőtáblákon vagy a buszmegállókban hirdetett tanfolyamok minősége sem maradhat el az általános szinttől. Éppen ezért a tanfolyamszervező cégek saját programjaikon kívül szinte mindig ajánlanak ECDL szabvány szerint bonyolított tanmenetet és vizsgát is. Mivel szabványról van szó, az ECDL automatikusan garantálja az egységes minőséget, ennek viszont az árát is megkérik. Egy 120 órás tanfolyam 70-100 ezer forintba kerül, ami tanórára lebontva megközelítőleg 6-700 forintot tesz ki. A vizsgadíj modulonként körülbelül 3000 forint, a teljes képesítést bizonyító oklevél megszerzéséhez hét modulra van szükség.
A nagy hazai vegyes vállalatok és az itthon működő külföldi cégek – amennyiben követelmény a gépkezelési ismeret – általában az ECDL szabványt jelölik meg, mert ez garantálja az európai szintű képzést, amelyet általában a nyugati anyavállalat is elismer. A vizsga felöleli az információtechnológia, az operációs rendszerek, az adatbázis-kezelés, a prezentációgrafika, a táblázatkezelés, a szövegszerkesztés és az intranet témakörében általánosnak definiált ismereteket. A szabvány jövőbemutató, hiszen a jelenleg valóban fontos tudásszinten túl számos olyan tananyagot is megkövetel, amelynek ismerete 10-15 év múlva lesz csak elengedhetetlen.
Az e-analfabetizmus okai•az idősebbek nem képesek befogadni az innovációt
•időhiány az ismeretszerzésre
•általános bizalmatlanság a technikával szemben
•az adott vállalat továbbképzésbeli hiányosságai
Mire vezethető vissza?
Az e-analfabetizmusnak számos oka lehet. Az egyik leggyakoribb az, hogy az idősebb korosztály számtalan esetben megmarad a korábban megszokott munkamenetnél, és sem ideje, sem pedig elég elszántsága nincs az átálláshoz.
Ritkán ugyan, de előfordulhat az is, hogy valaki azért kerül hátrányba új munkahelyén, mert korábban olyan rendszer használatát tanulta meg, amely merőben más, mint amit a cégnél használt. Könnyebb dolga van annak, aki ilyen helyzetbe kerül, hiszen könnyebb egy másik rendszert megtanulni, mint teljesen nulláról kezdeni valamit.
Hazai példaA számítógépes ismereteknek nemcsak azért szentelnek külön figyelmet, mert enélkül dolgozni is nehezebben lehet: a már képzett dolgozók tudását is rendszeresen bővíteni kell, hogy a jó piaci pozícióhoz elengedhetetlen magas szintű ismeretek állandó fejlesztésében ne maradjanak el a konkurenciától. A Matáv például “számítógépes alapképzések” oktatására (strikethrough: oktatási célokra) – a cég becslései szerint – évente 60 milliót költ, ami azonban nem jelentkezik egyértelműen külön költségként, mivel az éves költségvetés egyéb pontjai között oszlik meg.
Személyre szabott többletkiadás
Nyugaton, ahol már nem is olyan új az új gazdaság, bevált az a gyakorlat a dotkom és high-tech cégeknél, hogy az olyan felsővezetők, akik bár alapszinten képzettek, de nincs idejük a technikával lépést tartani, személyi szakasszisztenst (personal technical assistant – PTA) foglalkoztatnak. Az ilyen a bonyolultabb feladatokat is képes elvégezni, amitől a mindennapi ügymenet páratlanul gördülékennyé válhat. Mégis, ha tehetnék, inkább kerülnék ezt a megoldást, mert sokba kerül, és munkájából eredően az asszisztens könnyen nélkülözhetetlenné válhat, ezt pedig veszélyforrásnak tekintik a cégek.
| Technikai eszközök használata a nagyvállalatoknál |
||
| % | Nem használnak | Használnak |
| 43,2 | 56,8 | |
| Hálózatba kapcsolt PC | 37,8 | 62,2 |
| Internet | 45 | 55 |
A követelmények
Egy új munkatárs, ha az előírásokkal szemben nincsenek számítógépes ismeretei, csak úgy kerülhet felsővezetői beosztásba, ha speciális ismereteket (knowhow-t) hoz a társasághoz. De ma már egyre ritkábban van ilyen eset.
A KPMG tanácsadó iroda felvételi rendszere például már nem engedélyezi olyan jelentkezők felvételét, akik nem ismerik a számítógépet legalább felhasználói szinten. A cég által rendszeresített továbbképzési programok erre a feltételezésre épülnek.
Az árak szakterülettől, illetve képzettségi szinttől függően igen eltérhetnek egymástól, így nehéz lenne pontos adatokat adni arról, hogy az évente és dolgozónként 18 napos továbbképzés mennyibe kerül a cégnek.
A mérleg másik serpenyőjében pedig egyre nagyobb a hagyományos írástudatlanság súlya. Ahogy a mindennapi életben, úgy a munkában és az oktatásban is mind természetesebb a computer ismerete, és ezzel párhuzamosan a klasszikus értelemben vett írástudatlanság.
A cikk elkészítésében Magyar Bálint (SZDSZ), Dr. Simon Péter (OMKMK), Emri Zsuzsanna (KPMG), Kázmér Viktória (Bull Magyarország) és a Matáv munkatársai voltak segítségünkre.