Több mint 30 évvel az Európai Bizottság első javaslata után az EU tagállamai megállapodásra jutottak egy olyan, az üzleti körökben régóta hőn áhított intézkedéscsomagról, amely reményeik szerint a jelenleginél sokkal versenyképesebbé varázsolja majd a kontinentális cégeket a globális piacon.
MegtakarításokBrüsszel szerint az egységes jogi és szabályozói környezet rengeteg felesleges bürokráciától és adminisztratív költségtől kíméli majd meg az európai dimenzióban mozgó vállalatokat. Az Európai Bizottság megrendelésére még 1995-ben készült tanulmány szerint a cégeknek évente együttesen legalább 30 milliárd eurós megtakarítást jelenthet az európai “állampolgárság”.
A csomag
Latin neve szerint: societas europaea, azaz európai vállalat. Ez a státus az egynél több EU-tagországban érdekeltséggel rendelkező cégek számára legkésőbb 2004-től lehetőséget teremt majd arra, hogy a közösségi jog alapján egységes cégirányítási és pénzügyi-elszámolási rendszert alkalmazzanak. Függetlenül attól, hogy melyik államban működik leányvállalatuk.
Valóban előnyös?
Az érintettekre korántsem jellemző a kincstári optimizmus. Az európai nagyipar és a munkaadók érdekeit képviselő UNICE szakértői csak most kezdték tanulmányozni a tagállamok által kötött, jogi szempontból rendkívül összetett alkut. Egyelőre nem tudnak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az üzleti környezetet valóban olyan radikálisan megváltoztatja-e a csomag, mint azt az EU intézményeinél állítják.
Logikus, hogy az európai cégeknek szükségük van egy ilyen státusra. A nagy kérdés az, hogy a javaslat mennyire elégíti ki szükségleteiket. Az új kategória jogi és fiskális előnyei határozzák majd meg, hogy a vállalatok milyen mértékben akarnak élni a lehetőséggel.
A societas europaea egy szempontból máris komoly kételyeket támaszt: a tervezett jogszabályban fiskális könnyítéseknek nyoma sincs. Holott az európai üzleti élet egyik alapkövetelése már réges-régen éppen az, hogy az egyszerűség kedvéért lehetőleg csak egy országban kelljen adót fizetni.
Miként jöhet létre egy európai vállalat?• Holding létrehozásával
• Közös leányvállalat létesítésével
• Legalább két tagországban működő cégek egyesülésével
• Egy korábban a nemzeti törvényi keretek között megalakult társaság átalakításával
Kibúvók
Az új jogszabály másik hiányossága a UNICE szerint az, hogy Spanyolországnak kibúvót ad az európai vállalati csomag részét alkotó szociális irányelv teljes körű alkalmazása alól. Madrid éveken át blokkolta a megállapodást. Attól tartott ugyanis, hogy a vállalati fúziók révén a saját hagyományaitól idegen munkavállalói konzultációs rendszer honosodik meg az iparban.
A még alkudozások tárgyát képező direktíva szerint európai vállalat csak akkor jöhetne létre, ha a munkáltatók és a munkavállalók képviselői előzőleg tárgyalnának az utóbbiak vállalati ügyekben való részvételének módozatairól. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnének eredményre, úgy automatikusan életbe lépnének az irányelv függelékében rögzített általános elvek. Ezek rendszeres beszámoltatásra köteleznék a cégmenedzsmentet olyan ügyekben, mint a vállalat jelenlegi és jövendőbeli üzleti tervei, a termelés és az eladások alakulása, a munkaerőt érintő döntések, a cégegyesülések és a tervezett elbocsátások.
Magyarán az európai cégért viselő vállalatoknál nem fordulhatna elő az, ami nemrég a General Motorsnál: az amerikai autógyártó angliai üzemeinek alkalmazottjai a sajtóból értesültek a tömeges elbocsátásokkal járó átszervezésekről.
Munkavállalói részvétel
Az európai vállalat kategóriájának létrehozása szakszervezeti politikusok szerint szükségszerűen napirendre tűzi a munkavállalói részvétel kérdésének újszerű megközelítését is. Ha egy német és egy francia cég egyesül, a transznacionális vállalatokra érvényes új szabályokat kell létrehozni, különben fennáll a munkások közötti diszkrimináció veszélye.
A szakszervezetek egy másik vasat is a tűzben tartanak. A multinacionális cégek számára az uniós jogszabályokban már kötelezően előírt rendszeres információs-konzultációs rendszert minden 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató uniós vállalkozásra kiterjesztenék.
Hatáskörök
A tervet ellenző két tagállam, Nagy-Britannia és Írország arra hivatkozik, hogy az országos keretek között működő cégeknek a szubszidiaritás elvének megfelelően országos hatáskörbe kell tartozniuk. A kérdés eldöntése azonban minősített többséget igényel az illetékes miniszteri tanácsban, így a britek már csak ideig-óráig tudják formai okokra hivatkozva elodázni a vitatott megállapodást.
Az ETUC szerint ennek legkésőbb az év végéig be kellene következnie. Ha nem így lesz, nagyon kemény válaszra lehet számítani a szakszervezetek részéről, hiszen a munkavállalók a nizzai EU-csúcs alkalmával tartott emlékezetes, 80 ezer résztvevős békés demonstráción már megmutatták erejüket.
A cikk elkészítésében Therese de Liedekerke, a UNICE szakértője és Wim Bergans, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) szóvivője voltak segítségünkre.