Vissza a cikkhezVissza az eredeti cikkhez >>
A társasági adó alanyai közül az a vállalkozás élhet a kedvezménnyel, amely az adóév utolsó napján mikro- és kisvállalkozásnak minősül, és az adóév egészében valamennyi tagja, üzletrésztulajdonosa, részvényese kizárólag magánszemély. Adóév utolsó napja alatt jelen esetben a 2000. december 31-én zárult adóévet kell érteni.
Mit mond a törvény?
• Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint.
• Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint.
Miután a Társasági adó törvény is erre hivatkozik, meg kell vizsgálni, kik tartoznak a hivatkozott törvényben egyáltalán vállalkozás fogalma alá:
vállalkozás: a gazdasági társaság, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a gazdasági munkaközösség, a jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösség, továbbá az egyéni vállalkozó (1999.évi XCV. tv. 17.§a./).
Tehát ezek a vállalkozások minősülhetnek egyáltalán mikro-, kis- és középvállalkozásnak, és ezek közül is a magántulajdonúak élhetnek e kedvezménnyel.
Összhang nélkül
Ez a vállalkozás fogalom azonban nincs összhangban a Társasági adó törvénnyel: az ügyvédi irodák, alapítványok, társadalmi szervezetek, lakásszövetkezetek alanyai ugyan a társasági adónak, de törvény szerint nem minősülnek vállalkozásnak – sem mikro-, sem pedig kisvállalkozásnak. Ez különösen az ügyvédi irodák esetében látszik jogalkotási hibának: ha az egyéni ügyvéd az Szja törvény hasonló vállalkozói kedvezményével minden további feltétel nélkül élhet – az ügyvédi iroda a társasági adóban miért nem?
Az előbbiektől függetlenül a törvény kifejezett rendelkezése folytán a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaság akkor sem élhet e kedvezménnyel, ha egyébként az előbbi feltételeknek megfelel. A részvénytársaságok közül tehát a zártkörű alapításúak élhetnek a kedvezménnyel.