Mesterképzés nyugati mintára

Talán nem túlzás azt mondani, hogy az MBA (Master of Business Administration) diploma a mai menedzservilágban a szakmai képzés csúcsát jelenti. Ahogy nő a kereslet a menedzserek munkája iránt, úgy nő az igény is a megfelelő színvonalú szakirányú oktatásra.

Fontos tudni, hogy amikor mesterképzésről beszélünk, nem közgazdász továbbképzésről van szó. Az MBA képzés újfajta, csoport jellegű tanítási módszerre alapul, nem egyetemi szintű oktatás. Öntanuló csoportról van szó, tagjai közösen végzik el az esettanulmányokat. Azaz: gyakorló menedzserek közösen próbálnak megoldani egy konkrét feladatot, a tanár pedig nem a “bölcsek bölcse”, hanem az alkotó közösség irányítója.

Hallgatók, intézmények, tandíjak

A mai MBA hallgatók átlagéletkora 25-32 év között van. Egyre jelentősebb a nem gazdasági szakterületről érkezők, valamint a potenciális felsővezetők aránya. A képzésben való részvétel többnyire hetente egynapos elfoglaltságot követel. De akad olyan intézmény is, ahol elég félévenként egyszer-kétszer megjelenni.

Az MBA diplomát adó intézmények általában valamilyen angol vagy amerikai egyetemmel társulnak, onnan veszik át – vagy jobb esetben együtt dolgozzák ki – módszereiket vagy tananyagaikat. Amikor úgy döntünk, hogy ilyen jellegű képzésben szeretnénk részt venni, nem árt, ha annak is utánanézünk, mennyire szoros az oktatási intézmény kapcsolata a külföldi partnerrel, illetve milyen anyagból és módszerrel tanít.

Általánosságban elmondható, hogy metodikában és felépítésben jelentős különbségek mutatkoznak az egyetemek és az üzleti iskolák vagy business-schoolok között. Az alsó árkategóriás iskolák rövidebb, hazai képzést nyújtanak, a sokmilliós tanfolyamok többsége külföldi oktatási programokat is magában foglal.

Az oktatáson belül szakirányú specializációra is lehetőség van – a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kurzusán PR, értékesítés, logisztika és pénzügy közül lehet választani, a BME óráin menedzsment, pénzügy és gazdaságminőség, illetve termelésmenedzsment a választható specializáció; a Számalk OBS-nél vendéglátás, üzleti tudományok és humán erőforrás, az IMC-nél pedig például pénzügy, információtechnológia, nemzetközi marketing és könyvelés is szerepel az alternatívák között.

A nappali, illetve esti kurzusok időtartama általában 4 szemeszter, de van 3, 6 és 8 féléves tanfolyam is. Az oktatás a legtöbb helyen évente kétszer, szeptemberben és februárban indul. A tandíjak az iskolai képzés színvonalától, az oktatás rendszerességétől és időtartamától függően változnak. Általában forintban kell kifizetni, de egyes intézményekben arra is akad példa, hogy dollárban vagy fontban.

Akkreditáció, diploma

Az 1993-as felsőoktatási törvény kimondja, hogy a felsőfokú oktatási intézményeknek akkreditáltatniuk kell a szakirányú továbbképzést, valamint a doktori és mesterképzést. Ez utóbbi az MBA képzés. Csak a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyását elnyert képzéseknek van működési és diplomakibocsátási joga. Azok az intézmények, amelyeknek nincs ilyen engedélyük, lényegében illegálisan működnek és bocsátanak ki MBA diplomát.

Az akkreditálás folyamatában maguk az intézmények és oktatóik is részt vesznek, gyakorlatilag a hasonló tárgyakat tanító docensek, egyetemi tanárok “tesztelik” a képzés színvonalát. Ezt követően elbeszélgetnek a hallgatókkal, végül eldöntik, hogy a képzés megfelel-e az Oktatási Minisztérium által közzétett követelményeknek. Az MBA képzésben megszerzett akkreditációban elöl járt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1999 tavaszán elsőként kapta meg.

A felsőoktatási törvény azt is kimondja, hogy diplomát állami intézmény adhat ki. Az azonban nem számít nemzetközi diplomának, hanem “csak” magyarnak. Az Oktatási Minisztérium által akkreditált MBA karokat működtető hazai egyetemek saját nevükben adnak ki diplomát, míg a magániskolák a külföldi partnerek által kiállított bizonyítványt adnak hallgatóiknak.

Hogyan döntsünk?

A munkáltatóknak és a munkaerőpiac szereplőinek véleménye megoszlik arról, hogy mennyire hasznos vagy emelt szintű képzést ad ez az oktatási forma. Van, aki úgy gondolja, hogy a legkomplexebb üzleti-szakmai képzési forma, mások szerint ma már nincs akkora súlya a piacon, mint tíz évvel ezelőtt. Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a nagy magyarországi egyetemek kurzusai az itthoni felhasználás során rangosabbnak minősülnek, de Nyugaton és a hazánkban működő multinacionális cégeknél inkább elismerik a nemzetközi diplomát.

A választással összefüggésben természetesen az ismertetők, web-oldalak összehasonlítása adja a legtöbb támpontot. De talán még ennél is fontosabb, hogy beszéljünk egy-két jelenlegi hallgatóval, ők a közvetlenül szerzett információk mellett a “hivatalos” tájékoztatók valóságtartalmáról is beszámolhatnak. Részt vehetünk az iskolák úgynevezett “nyílt napjain”, amikor a saját szemünkkel is betekintést nyerhetünk abba, milyen a képzés a gyakorlatban.