2000. 22. szám (plusz)/PÉNZÜGYEK, HITELEZÉS . Kamatlejton

A jegybanki monetáris politika eredményeként az elso negyedévben jelentos kamatcsökkenés zajlott le. Ennek nyomán, illetve a kedvezo gazdasági folyamatoknak köszönhetoen, a vállalkozói hitelállomány növekedése valószínusítheto. A vállalkozói szektor éven belüli hitelkamatai március végére 12,60 százalékra, a betétiek 9,40 százalékra mérséklodtek. A következo hónapokban további esés várható, szeptember végére 12 százalék körüli hitel-, és 9 körüli [...]

A jegybanki monetáris politika eredményeként az elso negyedévben jelentos kamatcsökkenés zajlott le. Ennek nyomán, illetve a kedvezo gazdasági folyamatoknak köszönhetoen, a vállalkozói hitelállomány növekedése valószínusítheto. A vállalkozói szektor éven belüli hitelkamatai március végére 12,60 százalékra, a betétiek 9,40 százalékra mérséklodtek. A következo hónapokban további esés várható, szeptember végére 12 százalék körüli hitel-, és 9 körüli betéti kamat valószínu.

A Magyar Nemzeti Bank hozam-stabilizáló törekvései az elso negyedévben sikeresek voltak, ennek egyik lényeges eszköze volt a 3 hónapos MNB-kötvény. A határozott jegybanki és pénzügyminisztériumi nyilatkozatok érezhetoen fékezték a sávszélesítési várakozásokat. A forint tartósan eltávolodott az árfolyamsáv eros szélétol, és ezzel a külföldi kereslet is gyengült. A csúszó leértékelés üteme április elsejével 0,3 százalékra lassult. A március havi 266,4 forintos átlagos dollárárfolyam szeptember végére 290-re, míg a 257,1 forintos eurókurzus 262 forintra emelkedhet.

A vállalati betétek állománya az elso negyedév végén 1175 milliárd forintot tett ki, s ennek több mint 80 százaléka forintbetét volt. A háztartások betétei meghaladták a 3 ezer milliárd forintot, ebbol a lakosság által a pénzintézeteknél elhelyezett betétek 2879 milliárd forintot képviseltek.

Az összesített belföldi hitelállomány az idei elso negyedév végén 6014 milliárd forinton állt, ami mintegy 300 milliárddal kisebb a tavalyinál. A teljes összegbol a vállalati hitelek 2509 milliárdot hasítottak ki, majdnem 500 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. Ez ido alatt megugrott a háztartások hitelállománya is, 371 milliárd forintról 502 milliárdra.

LÁZÁR ÁGNES, a Kereskedelmi és Hitelbank üzletág-igazgatója: “A hazai pénzügyi szektor egyik leglátványosabban terjedo eszköze a bankkártya. Az elmúlt öt esztendo alatt a Magyarországon forgalomban lévo plasztiklapok száma ötszörösére nott, mennyiségük – a több mint húsz kibocsátó hitelintézet jóvoltából – megközelíti a 4 millió darabot. Ezeket még zömében készpénzfelvételre, s nem vásárlásra veszik igénybe. A valós készpénzkímélo használatot segíthetik a törzsvásárlói programok, amelyeket egy-egy kereskedoi körrel együttmuködve indítanak a bankok. Magyarországon éppen a Kereskedelmi és Hitelbank vállalt úttöro szerepet ebben, a Fotex-csoporttal közösen kibocsátva a Fotex Visa kártyát, majd piacra dobva a K&H Supershop Maestro kártyát.”

Címkék: archívum