A terméskilátások az elso negyedévi becslések szerint a tavalyinál jóval ígéretesebbek voltak, a katasztrofális tiszai árvíz és az ugyancsak súlyos és tartós belvizek miatt azonban a növénytermelés összességében mégsem fogja elérni az 1999-es szintet. Az állattenyésztés volumenét a termelési gondok mellett értékesítési nehézségek is csökkentik. A mezogazdasági termelési árak 15,2 százalékkal nottek; a növényi termékeké 22,5 százalékkal, míg az állatoké és állati termékeké 5,9 százalékkal emelkedett. A gabonaféléket lényegesen magasabb árszinten vásárolták fel, mint tavaly: a búzáért 43 százalékkal, a sörárpáért 58, a zabért pedig 42 százalékkal adtak most többet. A gyümölcsök árszintje 12 százalékkal, míg a zöldségeké 43 százalékkal növekedett, az élelmezési burgonya átlagára azonban 32 százalékkal csökkent. A vágósertés termeloi átlagára mintegy 16 százalékkal nott, miközben a vágómarháé 8,5 százalékkal alacsonyabb lett.
Ez év elején mezogazdasági termékekbol 2,2 százalékkal kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása az év elso két hónapjában 37 százalékkal csökkent, míg az állatoké és állati termékeké közel 9 százalékkal nott.
A mezogazdasági termelés, tendenciáját tekintve, feltehetoen az idén is tovább stagnál; a növénytermesztésen belül a búza termelése emelkedhet. Kedvezoek a kertészeti termékek eloállításának és értékesítésének lehetoségei. Az állattenyésztésben pedig a sertés mellett a baromfi tenyésztése bovülhet, körülbelül 1 százalékkal. Az agrárexport kilátásai a fontos piacokon kedvezoek, de a kereslethez változatlanul nem megfelelo minoségu a magyar árualap.
FÓRIÁN ZOLTÁN, a Rabobank Hungária elemzoje: “Reménykeltoen indult az egyébként mindig álmos elso negyedév az élelmiszeripar számára. Az idei támogatási rendszer meghirdetésének késlekedése miatt az elso hónapokban még érvényes, gavalléros tavalyi exporttámogatás jóvoltából valóságos bumm volt például a húskivitelben. Ám az elso negyedévben tapasztalt 5 százalékos termelésnövekedés a második félévre “elolvad”. Ennek pedig az a fo oka, hogy az élelmiszer-fogyasztásban ugyan az idén is folytatódik a tavaly kezdodött, lassú, általános növekedés, de ennek mértéke nem lesz több évi 2-3 százaléknál. Az Európai Unióval júliustól életbe lépo “dupla nullás” szabadkereskedelmi paktumnak is lesz hatása a belso piacra, mert olcsóbban érkezhet például az import élelmiszer-alapanyag. A baromfitenyésztok ugyanakkor jobban járhatnak, mert kedvezményes exportkvótájukat 12,3 ezer tonnával, 101,2 ezer tonnára emelték.”
FOTÓ: MOLNÁR ZOLTÁN