Ártatlannak tűnő lépésekkel mi is hozzájárulhatunk a valóság eltüntetéséhez

Harminc éve Magyarország jelentős részén még nagy dolognak számított, ha volt otthon vezetékes telefon, ma pedig már az idősebbek nagy része is okostelefonnal a zsebében indul a piacra. A modern technológia az elmúlt két évtizedben az életünk elválaszthatatlan részévé vált, és a különböző eszközök rohamos terjedése mára oda vezetett, hogy a gyártóknak a saját fennmaradásuk érdekében muszáj minden évben akár többször is előrukkolni valami újdonsággal, amiről természetesen mindig azt kommunikálják: ez a legjobb dolog, ami valaha lekerült a gyártósorokról.

Aki rendszeresen olvassa a nálunk megforduló eszközökről írt cikkeket, az tudhatja, rendszeresen arról számolunk be, hogy a szó szerint futószalagon piacra dobott termékek képtelenek valóban jelentős újdonságokat felmutatni mindössze egyetlen év leforgása alatt – jó példa erre az ősz elején debütált iPhone 16 Pro Max, vagy a nyáron megjelent Galaxy Z Flip6.

Mesterséges intelligencia mindenhol

Ezzel persze a gyártók is tisztában vannak, éppen ezért belekapaszkodnak minden olyan technológiai újdonságba, ami arra használható, hogy forradalminak mutathassanak egy, a tavalyira megtévesztésig hasonlító eszközt.

Bő egy évtizede az okostelefonok térnyerését követően minden más is okos lett – tehát internetre csatlakoztatható és mobilról ellenőrizhető/vezérelhető –, aztán a 2010-es évek végén berobbant az 5G, aminek a valódi előnyeit még fél évtized után sem igazán tapasztalják az átlag felhasználók. A legújabb, a csapból is folyó trend pedig a mesterséges intelligencia és annak integrációja.

Ez a technológia még annyira új, hogy a szabályozása csak lohol a már mindenki számára elérhető megoldások után, a cégek pedig egymásra licitálva hirdetik, hogy az MI-vel szerelt megoldásaik hogyan teszik könnyebbé és egyszerűbbé az életünket, illetve a munkánkat.

Ezek egy része persze csak nagyot mondó marketing, ma már bármilyen algoritmusra ráhúzható, hogy ez bizony mesterséges intelligencia, ugyanakkor akadnak olyan megoldások, amik mögött valóban elképesztően összetett rendszerek dolgoznak. Korábban már írtam arról, hogy a Google által fejlesztett Gemini milyen veszélyeket rejthet az internet jövőjére nézve, és ez még csak az egyik olyan megoldás, amit nagy cégek jobbára átgondolatlanul biztosítanak egyre szélesebb rétegek számára az eladások növelése és/vagy a profitmaximalizálás érdekében.

Persze arról szó sincs, hogy a mesterséges intelligencia használata nagy általánosságban rossz irány lenne, a technológia számos területen nyújt komoly segítséget és hoz valóban hasznos áttörést, továbbá az átlag felhasználók részére is elérhetők már olyan fejlesztések, amik praktikusak és hasznosak. Ilyen például a bármilyen témát pillanatok alatt leguglizó Bekarikázással keresés egyes Androidos telefonokon, de ide sorolhatók az olyan fejlett, hang alapú megoldások is, amik például leiratot készítenek egy megbeszélésből, és még össze is foglalják a lényeget.

A probléma alapvetően nem a technológiával van, sokkal inkább azzal, hogy a mesterséges intelligencia használata nagyon szabályozatlan terület (itt írtunk erről részletesebben), ráadásul egyáltalán nem vagyunk felkészülve arra, hogy ki tudjuk szűrni a generatív, tehát kép, zene és szöveg létrehozására képes algoritmusok által előállított tartalmakat, továbbá védekezni sem nagyon tudunk ellenük.

Dél-Koreában a deepfake technológiával készült szexképek okoznak országos felháborodást, és sokan joggal találják aggasztónak, hogy Elon Musk több millió követőjével oszt meg MI-vel manipulált videót Kamala Harris elnökjelöltről, vagy Donald Trump egy gép által készített képpel bizonygatja, hogy Taylor Swift őt támogatja az elnökségért folytatott harcban.

A második ciklusáért küzdő exelnök mindezt utólag elintézte annyival, hogy a képeket nem ő készítette, a világ leggazdagabb embere pedig még Kalifornia nemrég hatályba lépett új törvénye mellett is maximum pénzbüntetésre számíthat, ha ismét kamuvideót terjesztene az általa birtokolt közösségi platformon.

Meghamisított emlékek

A koreai hamis szexképek, az amerikai választások hevében születő posztok viszont csak a jéghegy csúcsát jelentik, ráadásul hiba lenne azt gondolni, hogy a valóságot részben eltorzító, vagy a nulláról mesterséges intelligenciával készített tartalmak különösebb szakértelmet igényelnek. Igen, volt idő, mikor egy kép manipulálásához komoly Photoshop-ismeretekre volt szükség, és igen, évek teltek el úgy, hogy egy fotóról még ordított a rátett szépségfilter. Ennek viszont mára vége, és

beléptünk a korba, mikor egyre nehezebb megállapítani, hogy az internetre kikerülő tartalmakból mi a valóság, és mit manipuláltak.

És ez nem csupán az olyan témákra igaz, mint a politika, a sztárok és celebek élete, vagy akár az influenszerek által közvetített kép, de a valóság eltorzítása már jelen van az olyan hétköznapi fotókon is, mint az ismerőseink nyaralásról megosztott képei.

Az Instagramon persze messze nem a valóság jön szembe, ez nyilvánvaló, hiszen az egész platform arra épült, hogy filterekkel és más eszközökkel tegyük szebbé és érdekesebbé az amúgy legtöbbször teljesen átlagos képeinket.

A mesterséges intelligenciával felturbózott alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak hála viszont már nemcsak arról van szó, hogy egy filterrel látványosabbá tesszük a lenyugvó nap képeit, hanem konkrétan ott tartunk, hogy bármiféle tudás nélkül, pár érintéssel naplementét tehetünk egy olyan fotóra, ami valójában délután negyed kettőkor készült – és ezt csak kevesen, vagy senki nem fogja észrevenni.

Az elmúlt években lett trend, hogy az okostelefonok képszerkesztő alkalmazásai például képessé váltak embereket „kiradírozni” a képeinkből. A generatív mesterséges intelligenciával megtámogatott megoldások viszont már nem csak azt tudják megoldani, hogy mindenki eltűnjön egy látványosság előtt lőtt fotónkról, de minden más is megváltoztatható. Az égen lévő felhők, a víz színe, a hullámok, de berakható egy vitorlás a távolba, hogy menőbbnek tűnjön a kép. Sőt, mi magunk is felkerülhetünk egy jachtra, anélkül, hogy valaha jártunk volna ilyen jármű fedélzetén.

Ezek a megoldások most még jobbára csak a drágább, csúcskategóriás eszközökön érhetők el, de ahogy az elmúlt évek összes fontosabb újdonsága (5G, Wi-Fi 6, gyors- és vezeték nélküli töltés) lassan elérhető lett a megfizethetőbb telefonokon, úgy az MI nyújtotta lehetőségekre sem kell majd sokat várni.

Gondolhatnánk, hogy a mosolygós szelfink hátteréből eltüntetett többi turista ártatlan apróság, de ezzel lényegében meghamisítunk egy pillanatot. Kitörlünk valamit, amiről azt gondoljuk, hogy nincs helye a fotónkon, és posztolva egy olyan illúziót tálalunk valóságként, mint amilyet előszeretettel figuráznak ki a közösségi médiában feltűnő azon videók, amik az influenszerek által megosztott varázslatos tartalmakat hasonlítják össze a sokszor lehangolóbb realitással.

Nem baj a kamu, ha nagyot megy

Megtiltani nem lehet, és nem is kell, hogy valaki kedve szerint manipulálhassa a saját fotóit. Az ugyanakkor jogos elvárásnak tűnhet, hogy tisztában lehessünk azzal, amit látunk, az nem feltétlenül a valóság, módosítva lett az eredeti felvétel.

Bár papíron szinte mindenki elítéli az erősen átszerkesztett, vagy teljes egészében mesterséges intelligenciával alkotott tartalmak valóságként feltüntetését, illetve vannak kezdeményezések arra, hogy a különböző platformok jelezzék, ilyen jellegű megosztással van dolgunk, a felszínt megkapargatva azért elég gyorsan kiderül, hogy ezen a fronton óriásiak a hiányosságok, és addig nem is várható jelentősebb változás, amíg nincs komolyabban szabályozva ez a terület.

Mert bár az Instagramon van kapcsoló, amivel jelezhetjük, hogy MI-vel készített képet teszünk közzé, sőt a rendszer elméletileg fel is tudja ismerni és jelölni az ilyen módon alkotott vagy módosított tartalmakat, de az általam tesztként posztolt, erősen manipulált fotóhoz például semmilyen kiegészítés nem kerül ezzel kapcsolatban.

Ami annak fényében azért nem meglepő, hogy a Meta által birtokolt másik platformon, a Facebookon például ijesztő mértéket ölt a tisztán MI által kreált fotókat posztoló oldalak száma, amikre emberek tízezrei reagálnak (sokszor a valóságnak vélve a gép alkotta tartalmakat), forgalmat, elérést, végeredményben pedig bevételt generálva. Mark Zuckerberg cégének tehát egyáltalán nem áll érdekében, hogy jelezze, a lelkes közönség nem a valósággal találkozik a hírfolyamot pörgetve.

De ugyanígy nem érdeke az Elon Musk vezette X-nek, hogy felhívja a figyelmet az ilyen jellegű tartalmakra, hiszen ez sokszor szembe menne a tulajdonos aktuális érdekeivel. És jó eséllyel a Google-t vagy a Samsungot sem fogja komolyabban érdekelni ez a probléma, amíg a vadonatúj készülékeket lehet azzal reklámozni, hogy azok megkapták a valóságosnak ható tartalmak gyártását is lehetővé tévő, forradalminak kikiáltott mesterséges intelligencia funkciókat.

Az önszabályozás gátja továbbá, hogy az összes nagyobb techcégnek (Microsoft, Google, Meta stb.) van saját, a nagyközönség számára akár ingyen is elérhető generatív mesterséges intelligencia megoldása. Nem kell szakértőnek lenni, hogy világos legyen, ezen vállalatok üzleti céljaival ellentétes, hogy korlátok közé tereljék a termékeiket.

És korlátok addig nem is lesznek, amíg nem születik olyan szigorú szabályozás, ami – többek között – kötelezővé teszi a manipulált tartalmak jelölését, és a szándékos félrevezetés szigorú büntetését. Mindezt leírni egyszerű, megvalósítani viszont annál nehezebb, de valamit lépni kellene, mert a technológia szó szerint napról napra fejlődik, egyre nagyobb rétegek számára válik könnyen elérhetővé, ami együttesen már rövid távon is oda vezethet, hogy az interneten megkülönböztethetetlenné válik a valóság és az MI segítségével kreált/manipulált tartalom.

Kapcsolódó

Elsőre ígéretes, de a felszín alatt elég problémás a Google jövője

A Google jövőképe nagyon pozitív, de a felszín alatt felsejlik, hogy az MI terjedésének lesznek árnyoldalai és vesztesei is.