Hiába illegálisak a hamis értékelések az internetes térben, rendszeresen alkalmazzák ezt a trükköt a szolgáltatók az Egyesült Államokban. Ha valaki ezt sérelmezi, annak eddig az igazságügyi minisztériumon keresztül kellett eljárást indítania, ami nehézkes és hosszadalmas folyamat volt, míg a generatív mesterséges intelligencia segítségével pár másodperc alatt újabb és újabb értékeléseket gyárthattak a csalók.
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) azonban most bekeményít, ugyanis olyan szabályozás lép életbe, amely megtiltja a hamis értékelések kereskedelmét, és lehetővé teszi, hogy a bizottság polgári jogi szankciókat vessen ki az ismert szabálysértők ellen. Az FTC tehát lényegében házon belül érvényesítheti majd a tilalmakat, írja a Telex.
A szabályozás szankcionálni fogja:
- A hamis fogyasztói véleményeket, visszajelzéseket és hírességek ajánlásait, például a mesterséges intelligencia által generált véleményeket, vagy olyan ajánlásokat, amelyek íróinak nem volt tényleges tapasztalatuk az adott vállalkozással, termékkel vagy szolgáltatással.
- Az értékelések vásárlását, legyenek azok pozitívak vagy negatívak. A szabályozás alapján tilos kompenzációt vagy egyéb ösztönzőt nyújtani a fogyasztói véleményekkel kapcsolatban.
- A bennfentesek, például a vállalkozás dolgozóinak ajánlásait, legalábbis ha az ajánlásból nem derül ki egyértelműen, milyen kapcsolat van az értékelő és a cég között.
- Ha egy vállalat jogi vagy fizikai fenyegetéssel, megfélemlítéssel megakadályozza vagy megpróbálja eltávolítani a neki nem tetsző véleményeket.
- Végül pedig betiltják annak lehetőségét, hogy a közösségi médiában bárki eladjon vagy vásároljon hamis indikátorokat, például követőket vagy botokat.
Az új szabályozás október közepétől lép érvénybe, a Reuters szerint pedig körülbelül 50 ezer dolláros (nagyjából 18 millió forintos) maximális büntetést kérhet egy cégre szabálysértésenként az FTC. Mivel azonban minden szabálysértés külön pénzbírságot vonhat maga után, gyorsan összejöhet egy komolyabb bírság.
Márpedig egy brit állami kutatás azt találta, hogy az e-kereskedelmi platformokon három általános termékkategóriára (elektronikai cikkek, otthoni és konyhai cikkek, sport és kültéri termékek) vonatkozó összes vélemény nagyjából 11–15 százaléka hamis. A kutatás becslése szerint az ilyen értékelések évi 50–300 millió font közötti kárt okoznak az Egyesült Királyság fogyasztóinak. A Fakespot nevű, hamis értékelések felderítésével foglalkozó cég szerint a helyzet még rosszabb, és az értékelések nagyjából 30 százaléka hamis.
Az EU-ban is sok a kamu értékelés
Ami az Európai Uniót illeti, egy 2022-es vizsgálat azt mutatta ki, hogy a megfigyelt weboldalak 55 százaléka sértette az EU-s törvényt a félrevezető értékelésekkel kapcsolatban. A Bizottság koordinálásával 26 tagállam, illetve Izland és Norvégia hatóságai 223 jelentős weboldalt ellenőriztek, és megnézték, hogy nem tartalmaznak-e félrevezető fogyasztói véleményeket.
Az elemzett online piacterek, foglalási oldalak és keresők csaknem kétharmada kétségeket váltott ki az értékelések megbízhatóságával kapcsolatban: a 223 ellenőrzött webhely közül 144-nél a hatóságok nem tudták megerősíteni, hogy a kereskedők nem tettek eleget azért, hogy biztosítsák az oldalukon szereplő vélemények hitelességét.
Az erre vonatkozó EU-s irányelv megjegyzi, hogy a kereskedőknek meg kell tiltani a hamis fogyasztói értékelések és ajánlások benyújtását: így például szabályozni kell a hamis lájkokat, illetve a fogyasztói értékelések befolyásolását azzal, hogy csak a pozitív értékeléseket teszik közzé és törlik a negatívakat.
Magyarországon 2022 májusától feketelistás tényállásként jelenik meg, ha egy vállalkozás azt állítja: a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik azt ténylegesen használták vagy megvásárolták, anélkül, hogy észszerű és arányos lépésekre kerülne sor annak ellenőrzésére, hogy az értékelések tényleg ilyen fogyasztóktól származnak-e.
Szintén feketelistás, azaz jogsértő gyakorlat, ha a termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékeléseket vagy ajánlásokat adnak vagy ezzel mást megbíznak, esetleg a fogyasztói értékeléseket vagy közösségi médiában történő ajánlásokat valótlanul mutatnak be. Itthon a fogyasztóvédelmi hatóság jár el ezekben az esetekben, illetve a Gazdasági Versenyhivatal, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.