Olyan szuperföldet találtak, amelynek légköre van

A kőzetbolygó kozmológiai szempontból meglehetősen közel fekszik.

Szakértők egy csoportjának sikerült egy olyan Naprendszeren kívüli bolygót, egy úgynevezett exobolygót találnia, amely kőzetekből épül fel, és még légköre is van – írja a Reuters. A kutatók régóta keresik az ilyen égitesteket, mivel a Föld is egy atmoszférával bíró kőzetbolygó. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az új objektum bizonyosan nem alkalmas az élet számára, hiszen pokolian forró.

Az égitest lényegesen nagyobb, mint a Föld, ám kisebb, mint a Neptunusz, az ilyen bolygókra szuperföldekként hivatkoznak. Az 55 Cancri e vagy Janssen nevű égitest rendkívül közel kering egy, a Napnál halványabb és kisebb tömegű csillaghoz, amelyet 18 óránként kerül meg.

A bolygót korábban is ismerték, légkörét a közelmúltban a James Webb űrtávcső segítségével detektálták. Az atmoszféra talán a hatalmas, felszíni lávaóceánból felszabaduló gázokból áll.

„A légkör valószínűleg szén-dioxidban vagy szén-monoxidban gazdag, de más gázok is lehetnek benne, például vízgőz és kén-dioxid. A jelenlegi megfigyelések nem tudják pontosan meghatározni a légkör összetételét” – mondta Renyu Hu, a NASA Jet Propulsion Laboratory és a Caltech munkatársa és a felfedezésről beszámoló tanulmány vezető szerzője.

Az atmoszféra vastagsága sem derült ki egyértelműen. Az 55 Cancri e mintegy 8,8-szor nagyobb tömegű, mint a Föld, átmérője pedig körülbelül kétszer akkora, mint a mi bolygónké. Csillagához való közelsége miatt felszíni hőmérséklete körülbelül 1725 Celsius-fok.

Valójában ez az egyik legforróbb ismert kőzet alapú exobolygó

– nyilatkozta Brice-Olivier Demory, a Berni Egyetem kutatója és a csapat tagja.

A szakértők azt feltételezik, hogy az égitest kötött tengelyforgású, vagyis mindig egyazon oldalát mutatja csillaga felé. Az 55 Cancri e kozmikus szempontból igen közel, nagyjából 41 fényévre fekszik. Rendszerében két csillag, illetve négy másik bolygó is megtalálható, utóbbiak mind gázóriások.

Az 55 Cancri e légkörének felfedezése azért meglepő, mert ilyen közelségben a csillag sugárzásának elvileg el kellene pusztítania az atmoszférát. A légkör valószínűleg azért maradhat fenn, mert a felszíni lávaóceán gázai folyamatosan feltöltik.

A csillagászoknak eddig csak olyan exobolygóknál sikerült légkört kimutatniuk, amelyek gázóriások. A kutatók abban bíznak, hogy a James Webb űrteleszkóp segítségével rövidesen újabb atmoszférával bíró kőzetbolygókat is észlelhetnek, és ez akár az idegen élet keresésében is segíthet.