Magyar pár jegygyűrűje jutott el az űr határára

Április végén egy, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) fejlesztette miniatűr műhold repült a sztratoszférába az UPRA magaslégköri ballonjával.

Április végén egy, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) fejlesztette miniatűr műhold repült a sztratoszférába az UPRA magaslégköri ballonjával, rajta a csapat két vezetőjének, Bodó Zsófi, volt csillagászat szakkörösnek és Góczán Bencének a jegygyűrűjével – olvasható az iskola weboldalán. A 2022-es NearSpace Hackathon program keretében a gimnázium vízrakéták fejlesztésével foglalkozó Rakétaműhelyét kérték fel, hogy képviselje hazánkat egy CanSat, azaz miniatűr műhold elkészítésével.

A CanSat egy az Európai Űrügynökség (ESA) által kitalált, kólásdoboz méretű műhold-szimulációs szabvány, melynek célja különböző mérési feladatok és kísérletek elvégzése jellemzően szuborbitális rakétával végzett rövid, földfelszínhez közeli repülések során. A szabványt középiskolások számára alkották meg, hogy a diákok megismerkedhessenek az űripari és űrkutatási projektek folyamataival, kihívásaival. A Rakétaműhelyen fejlesztett vízrakéták fedélzeti elektornikája sok szempontból hasonló egy CanSathez.

A V4-es országok között megrendezett NearSpace Hackathon során a magyar CanSatet az UPRA csapat által felbocsátott magaslégköri ballon emelte a világűr széléig, 34 km-es magasságba. Több, mint négy órán keresztül kellett üzemelnie vákuumhoz közeli légnyomáson, −50 Celsius fokos hőmérséklet mellett, a repülés során méréseket végezve.

A repülés április 30-án, délelőtt 10 órakor vette kezdetét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épülete mellől, majd a ballon 3 és fél órával később Isaszeg mellett ért földet ejtőernyő segítségével. A repülés során a CanSat megfelelően üzemelt, és sikeresen rögzített légnyomás, hőmérséklet, szögsebesség és gyorsulás adatokat. A fedélzeten a műhold mellett helyet kapott az említett jegygyűrű is.

A projektben részt vett Mosonyi Ádám és Garai Bence – aki éves projektje keretében is CanSat fejlesztéssel foglalkozott –, valamint egy külsős diák, Bundik Máté. A projektet Rokolya Kornél, a Rakétaműhely egyik szakkörvezetője vezette.