Akinek a technológia a karjában van

Lévay a rehabilitációja és az alapszak elvégzése után elnyerte a FullBright ösztöndíjat, aminek köszönhetően mesterszakos tanulmányait már az Egyesült Államokban végezhette a Johns Hopkins University-n, ahol egészségügyi mérnök szakon folytatta tanulmányait. Már ekkor felfigyelt rá a sajtó is, mert két csapattársával együtt kidolgozta a GEAR nevű számítógép-irányítási rendszert, amivel az amputáltak is tudnak videojátékokat irányítani.

A módszer lényege, hogy a végtag meg tudja „jósolni”, hogy használójának milyen szándéka van, milyen mozdulatot szeretne megtenni, ehhez az úgynevezett mintafelismeréses-irányítás módszerét alkalmazza.

Lévay a képzés elvégzése után hazaköltözött, de továbbra is a külföldi Infinite Biomedical Technologiesszal dolgozik azon, hogy termék váljon az irányítószoftverből.

A mérnök kérdésünkre elárulta, hogy szeptemberben sikerült elnyerni azt a pályázatot, amivel végre elkezdhetik a lényegi munkát – így a következő három évben már valódi termék lesz a mesterképzés alatt megszületett ötletből. Mivel főleg szoftverfejlesztésről van szó, Lévay szerint ezért három év is elég lesz a feladatra, amennyiben sikeresen tartják magukat a határidőkhöz. Az első év az algoritmus finomításával, a második év maga a termék fejlesztésével, a harmadik pedig a klinikai vizsgálattal fog telni. Utóbbi során az irányítószoftvert már beépítik valódi protézisekbe, amit az alanyok otthon használhatnak bizonyos feltételek közt.

A mesterséges intelligencia segíthet megérteni önmagunkat

Lévay technológiához való hozzáállásán nem változtatott az, hogy nap mint szimbiózisban él robotkarjával, addig is a mérnöki pálya vonzotta, nyitott volt az újdonságok iránt. A mesterséges intelligenciában pedig hatalmas lehetőségeket lát, akár már a következő évtizedben is fontos változásokat hozhat az egészségügybe, ezáltal pedig az emberek életébe. Véleménye szerint a nem olyan távoli jövőben a logisztika területén válhatunk hatékonyabbá az algoritmusokkal és a big datával.

Az adatokat egyre inkább gyűjtjük, digitalizáljuk. Nyugaton végképp, de már itthon is egyre jelentősebben gyűlnek az információk az emberekről, az ő betegségeikről, azok szövődményeiről, következményeiről. Ezeknek az adatoknak a feldolgozása, ha nem is a jövőbeli gyógymódok megtalálását, de optimális kezelés kialakítását segítik elő, ami fel fog gyorsulni. Már minden rendelkezésre áll, csak nincs összekötve. Van adat, technológia, és rengeteg pénz van ebben a területben

– mesélte a 24.hu-nak.

A másik ilyen terület a képfeldolgozás, ami az MI-nek most talán a legnagyobb fejlesztési területe, kapcsolódjon önvezető autókhoz, vagy bármilyen orvosi gép, röntgenkép, MRI képanalíziséhez, vagy akár internetes képkereséshez. Egyre szofisztikáltabb, nagyobb teljesítményű algoritmusokat fejlesztenek, ez fontos lesz orvos technológiában is, mert leveheti az orvosok válláról a képanalízisek nagy részét, azaz hogy megállapítsák, mi is van a röntgenen.

Az nem nagy titok, hogy az orvosok számára a legnagyobb rejtély pedig maga az emberi agy, aminek pontos működést még nem ismerjük. Ezen a téren is segíthet áttörést hozni a technológia és a mesterséges intelligencia.

Ami folytonos kutatási alap az orvostudományban, az aggyal való összekapcsolódásunk. Még nem értjük, hogyan működik. Abban reménykedünk, hogy ha például a mesterséges intelligenciát összedugjuk az agyunkkal, akkor a gép talán talán tud olyan információt szolgáltatni, amit mi nem feltétlenül látnánk, mert nem tudunk annyi adatot feldolgozni. Ehhez persze azért még jó néhány évtized kell. Viszont a képanalízis és big data inkább már a következő évtized.

Kiemelt kép: Lévay György