Bár egyes funkciói a felhőalapú Office 365-ben már megjelentek, ma déltől hivatalosan is elérhető az Office 2016, amely mostantól hagyományos, gépre telepített változatban is használható. A redmondi vállalat kifejezetten erős marketinggel igyekszik meggyőzni a felhasználókat arról, hogy miért érdemes váltani, hiszen az Office esetében talán még erősebb az a trend, miszerint “minek váltsak az Office XXX-ről, ugyanúgy dokumentumokat írok és számolgatok Excelben, a körítés nem érdekel”. Jelen esetben az XXX bármilyen korábbi Office verziót jelent, személyes tapasztalatok alapján egyértelműen állíthatom, hogy az otthoni felhasználók és kisvállalkozások nagyjából 2003 környékén ragadtak meg véglegesen az akkori verzióknál.
Pedig most is van újdonság rendesen, még ha a legutóbbi főverzió óta első látásra nem is tapasztalunk akkora átalakításokat. Még mindig ott a menüsor alatt az aktuális menühöz tartozó szalag, ugyanoda írunk, ugyanott választjuk ki a betűtípusokat, ez idáig tény. Viszont ha jobban belemászunk a fejlesztésekbe, kapnak újdonságot a csoportmunkában dolgozó vállalati alkalmazottak és az otthon próbálkozó, számítástechnikához alig értő nagymamák egyaránt.
Írjunk együtt, írjunk egyszerre
Az egyik legfontosabb újítást Wordben sikerült kipróbálni, ez a csoportmunka valós idejűvé változtatása. A korábbi változatokban is létezett erre megoldás, ám itt a velünk közösen szerkesztő kollégák által épp átírt bekezdés zárolódott, és a szerkesztés végén fel kellett oldaniuk, hogy a többiek is láthassák a változtatásokat. Most azonban már folyamatosan láthatjuk a szerkesztőtársak munkáját betűről betűre, kis zászlócskákkal jelezve, épp hol kontárkodnak bele a közös doksiba. Ráadásul a Word ablakán belül előhívhatunk egy olyan ablakot is, amelyben láthatjuk a részleteket is arról, kikkel dolgozunk épp közösen, és azonnali üzeneteket is válthatunk bármelyikükkel, szintén az alkalmazás elhagyása nélkül. Ugyan ehhez hasonló rendszer megjelent már a Google Dokumentumokban is, de az Office 2016-ban valóban komplexen és az egy alkalmazáson belüli megvalósítás miatt kompakt módon sikerült tálalni mindezt.
A csoportmunkáról térjünk át a már emlegetett, kissé alulképzett nagymamákra, akik mindeddig jó esetben a Súgót böngészték, ha valahol elakadtak, rosszabb esetben azonnal tárcsázták az unokát azzal, hogy most rögtön árulják el, pontosan hogy lehet képet beszúrni a Gizikének küldött receptbe. Nekik (és persze az unokáknak) jelent áldást az új keresőmező, amelybe csak be kell írni a használandó funkcióra vonatkozó kérdést, akár szabadszavasan. Ráadásul ha bepötyögjük a “Hogyan kell képet beszúrni?” kérdést, nem a Súgó megfelelő pontja nyílik meg, hanem a rendszer automatikusan megoldja helyettünk a problémát, a fenti kérdésre például azonnal megnyitja nekünk a képválasztó ablakot. Na, EZ a jelentős lépés a pár verzióval ezelőtti, idegesítően ugráló, tudálékos gemkapocshoz képest!
Persze van még milliónyi kisebb-nagyobb újítás, amiknek a rendszergazdáktól a statisztikusokig sokan örülnek majd. Az Excelben bővült a diagramok listája, ráadásul egy adatsorból akár olyan ábrát is gyárthatunk, amely az addigi adatok alapján előrejelzést mutat a folytatással kapcsolatban. Ha felvisszük a kisvállalkozás éves pénzügyeit havi bontásban, akár megtudhatjuk, hogy az eddigi gyakorlatot követve hogy alakulhat a financiális helyzetünk a következő pár hónapban – gyakorlatilag mini üzleti intelligencia kerül így a jó öreg Excelbe.
A sok klienssel dolgozó rendszergazdák a még kezelhetőbb telepítési rendszernek, a frissítések késleltetett telepítési lehetőségének örvendezhetnek, az új adatszivárgás elleni védelem pedig a vállalati biztonsági szakik fejfájásain enyhíthet. Központilag állíthatók a különféle jogosultságok, szoros pórázon tarthatjuk a dolgozókat, akik nyakló nélkül osztanának meg mindenkivel mindent az összes szerkesztési joggal együtt, naná.
Csatolás másképp
Az Outlook kliensben is van változás rendesen, egy része azonnal látható, míg mások a motorháztető alatt bújnak meg. Utóbbiak közé tartozik a teljesen új alapokra helyezett hálózatkezelés, amely a háttérben, külön folyamatként zajlik, így gyorsabbá és akadásmentesebbé teszi a munkát. Ha pedig egy olyan dokumentumot küldünk csatolmányként valakinek, amit a OneDrive felhő-tárhelyre mentettünk, már nem a teljes fájlt küldi el a levelező, hanem az ikon alatt tulajdonképpen a felhős dokumentumra mutató hivatkozás bújuk meg. Ezzel egyrészt csökkentjük a csatolások miatti hálózati forgalom mértékét, másrészt a címzett egy olyan dokumentumot “kap” a levélben, amely folyamatosan frissül, aktualizálódik. A rendszer ráadásul automatikusan szerkesztési jogot ad a címzettnek (amit persze felülbírálhatunk küldés előtt). Természetesen azoknak, akik folyamatos netkapcsolat nélkülieknek szánják a csatolmányt, vagy más okokból maradnának a hagyományos fájlküldés mellett, ott a “Küldés másolatként” funkció, amikor a felhős dokumentum aktuális állapotát külön fájlként továbbítjuk.
Persze a fentiek is csak kis szeletei a változtatások hosszú listájának, és a funkcionális újdonságok mellett azt is érdemes megjegyezni, hogy időközben az Office elszakadt a Windows-környezettől. Igaz, még mindig az az evangelizáció központi eleme, hogy a Windows (és azon belül is a Windows 10) a legjobb hely az Office számára, például a Continuum megoldás miatt, amellyel akár egy billentyűzettel, egérrel kiegészített, tévére kötött mobiltelefonon is ott folytathatjuk a doksink szerkesztését, ahol a PC-n abbahagytuk. De időközben ott az androidos és iOS alapú Office is, tehát már a legnépszerűbb mobilos rendszereken is ugyanúgy szerkesztgethetjük Word, Excel és PowerPoint-dokumentumainkat, mint számítógépeken, ráadásul nem kell mindehhez kétes kompatibilitású, mások által írt appokat használni.