A legtöbbször hamis internetes áruházak útján csalnak ki pénzt az internetfelhasználóktól. Ezek az ál-áruházak legtöbbször csak néhány hétig üzemelnek, sokszor dél-amerikai, ázsiai vagy kelet-európai internet-kávézókból működtetik azokat a csalók. Egy bűnügyi illetékes “vadnyugati viszonyokról” nyilatkozott tavaly az osztrák rádiónak. “Nagyon gyorsan meg lehet gazdagodni, és jól el is lehet rejtőzni” az interneten – mondta. Az osztrák rendőrség az Interpollal és a spanyol rendőrséggel együttműködésben fogott el tavaly egy tettest, aki 230 ezer euróval (több mint 63 millió forint) károsított meg egy osztrák férfit nyerési lehetőség ígéretével.
Miközben a bűnözés összességében érezhetően csökkent 2010-ben, az internetes bűnelkövetéssel kapcsolatos feljelentések száma a 2009-es 38-ról közel 1500-ra emelkedett. Közel 150 honlap feltörését jelentették a hatóságnak, pénztárak és jegyautomaták manipulálása miatt több mint 300 esetben érkezett panasz.
Persze ez nem azt jelenti, hogy 2010 előtt elhanyagolható lett volna az online bűnözés; az internetes társadalom tudatosabb viselkedését jelzi a hatóságokhoz fordulás.