Nemrég írtunk róla, hogy egy férfi a több mint fél évszázados korkülönbség ellenére romantikus kapcsolatot ápol nagyapja özvegyével, azonban szerelmüket az ásó, kapa és nagyharang elválasztotta, miután a nő, aki februárban ünnepelte 104. születésnapját, elhunyt.
A pár 1996-ban találkozott először, de a köztük lévő gyengéd érzelmek csak 2013-ban fűzték őket közelebb egymáshoz. Az észt származású Mart Soesont sokan azzal vádolják a Daily Mail szerint, szerelmét csak megjátszotta, hogy így jusson tartózkodási engedélyhez Ausztráliában. Ezt valamelyest alátámasztani látszik, hogy
- a férfi egy ideig úgy hivatkozott a szintén észt származású Elfriede Riitre, mint a nagymamájára,
- állítólag sosem létesítettek szexuális kapcsolatot és nem is igazán beszéltek erről (de a fizikai intimitás része volt az életüknek kézfogás, csókolózás és ölelés formájában),
- nem aludtak együtt (a férfit zavarta volna idősebb párjának horkolása, aki ráadásul idősek otthonában élt, Mart Soeson pedig vízum híján csak időszakosan látogathatta őt)
- először a hallás- és látáskárosult, valamint Alzheimer-kórral és bipoláris zavarral küzdő nő vallott szerelmet,
- 2018-ban beadták a férfi tartózkodási helyének megváltoztatása iránti kérelmét (amit a bíróság elutasított, fellebbeztek, a meghallgatás pedig májusban folytatódik, a nő támogató jelenléte nélkül).
A 48 éves férfi mindezek ellenére kitart amellett, hogy a köztük lévő kapcsolat valódi volt, ami a szavaival élve „egy egészséges köteléknek indult, amit néhai nagyapám özvegyével ápoltam, azonban lassan, de biztosan egy nagyon tartalmas és szeretetteljes kapcsolattá alakult”, és szerinte ugyanez a felállás fordított helyzetben (nagyon idős férfi egy hozzá képest nagyon fiatal nővel) nem jelentett volna problémát a vízumkérelem ügyében sem.