Fél évig voltunk együtt a párommal, a féléves évforduló még nagyon jól telt. Eljött értem a munkahelyemre, kaptam tőle csokit is. Aztán hirtelen minden megváltozott: munkahelyet váltott, és a legjobb barátjával kezdett el dolgozni. Azelőtt nem volt baj, ha hívtuk egymást, sőt, volt, hogy ő hívott engem, ha éppen szüneten volt. Aztán az utolsó napokban már ez nem így történt. Szóvá tette, hogy ellenőrizgetem őt, hogy nem adok neki elég teret, hogy ez nem ideális kapcsolat, hogy munka után ha már úgyis arrafelé megyek, beköszönök hozzá öt percre. Azon a napon amikor szakítottunk, mielőtt hazaért volna, a telefonban azt mondta, nem tudja, hogy szeret-e, és azt se tudja, hogy szeretné-e velem folytatni. Megbeszéltük, hogy ezt megbeszéljük egymással, ha hazaért, de ebből semmi nem lett. Került engem a lakásban, ezért a táskáját kikészítettem az ágyra, mire megkérdezte tőlem: már ki is készítettem neki? Erre azt válaszoltam, hogy azt mondta, el akar menni. Aztán kontrázott egyet és azt mondta, hogy nem ezt mondta. Szerettem volna megbeszélni vele a problémát, de akkor azt mondta, hogy kiszeretett belőlem az apró dolgaim miatt, hogy elszámoltatom, hogy ellenőrizgetem, hogy vájkálok a pénzügyeiben – amik sosem történtek meg. Ezután egy órán keresztül pakolt, majd elment. Azt szeretném megtudni, hogy lehetséges-e az a teória, hogy a barátja manipulálta valahogy? Nem tudom elhinni, hogy alig hét nap alatt ki lehet valakiből szeretni, vagy igen?
Az olvasói levelet Gréta küldte nekünk, akinek a nevét megváltoztattuk, ahogy mindenkiét, aki megosztja velünk élete bizalmas részleteit.
Mit lehet tenni?
Olvasónk azt érzi, hogy olyan, mintha valami nagy változás történt volna a párkapcsolatukban, és máshogyan viselkedik a partnere. Minden tőle telhetőt megtesz, hogy megértse, mi történik a háttérben. Pedig lehet, hogy semmi, és tulajdonképpen mindössze a fojtogató szerelem az, ami a fiú számára valóban elviselhetetlen. A párkapcsolat titka a közeledés és a távolodás, ez folytonos dolog minden hosszú távú kapcsolatban, ez az, ami autonómiát ad mindkét félnek. Ettől lesz meg a varázsa, ez adja meg a tüzet, aminek köszönhetően újra és újra egymásra találnak a kapcsolaton belül is. Akkor, amikor a férfi úgy érzi, hogy fojtogatóan, szinte függőségben kell élnie, a libidója lecsökken és menekülőre fogja. Ha ebben segítségére van egy jóbarát is, aki minden nap mellette van, akkor hatványozottan igaz lesz, hogy valamerre mozdulni fog a kapcsolat. Ebből is van kiút, és bármennyire is hihetetlen, pontosan azt kell tenni, amire a fiúnak szüksége van: teret kell neki adni a saját életéhez.
- Az első és legfontosabb, hogy várjuk meg, amíg ő lép, addig semmi kapcsolat, se sms, se cset, se semmi.
- A hazafelé úton szándékosan kerüljük a munkahelyét, véletlenül se találkozzunk össze.
- A közös dolgokat mondjuk le, mindent, a nyaralást is, és a saját életre fókuszáljunk.
- Ha véletlenül összetalálkozunk akár a közös barátokon keresztül, akkor kerüljük az intim beszélgetéseket, beszélgessünk hétköznapi semmiségekről, és nagyítsuk fel a saját egzisztenciális sikereinket. Távozzunk hamar a helyszínről, hogy ne legyen ott a kísértés.
A fojtogató szerelemben gyakori, hogy a nőknél beindul a negatív önértékelés, azt gondolják, hogy a partner már nem szereti őket, hogy kiszeretett belőlük. A szakítás még nem végleges, így ha egy mód van rá, ahelyett, hogy mindenáron keresné olvasónk a barátja társaságát, inkább kerülje el szándékosan, sőt, ha lehet, a csetről is szedje le, nem kell, hogy egész nap ott legyen a kísértés. Még mielőtt azt gondolná bárki, hogy ez a viselkedés egyértelműen a szakításhoz vezethet, álljunk meg egy pillanatra: a fiú levegőt kért a kapcsolatban, ezzel a viselkedéssel megkaphatja. Ha újra együtt lesznek, akkor a felsoroltakból érdemes párat megtartani a kapcsolatban, legyen mindenkinek saját élete, nem fontos minden nap egymásért menni a munkába vagy az iskolába.
Van, hogy a viselkedésünkkel nagyon erős függőséget alakítunk ki a kapcsolatban – ez igaz a nőkre is, férfiakra is -, ezért jó, ha időben észrevesszük a partner jelzéseit és megfelelően reagálunk. A jó az, ha odafigyelünk arra, hogy a szeretet meglegyen, de a vágyat lefékezzük, ha visszaveszünk az ellenőrizgetésből, ha a bensőséges légkör helyett a semmiségekről beszélünk, akkor a fojtogató légkör megszűnik és fellélegezhetnek mindketten a kapcsolatban. Ez az a bizonyos húzd meg ereszd meg, amit ha nem tudunk saját magunktól működtetni, még mindig megtanulhatjuk.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta