Meglepő, hogy milyen sok haldokló bánja meg ugyanazokat a dolgokat. Általában az élet egyszerű részleteire gondolunk megbánással, mint például, hogy miért nem tartottuk a kapcsolatot a barátainkkal, vagy miért nem voltunk őszinték önmagunkhoz és szeretteinkhez. Bronnie Ware arról is beszámolt, hogy a férfiak többsége sajnálta, hogy túl sokat dolgozott, sokan pedig azt, hogy nem volt bátorságuk gyakrabban kimutatni mit éreznek. – írja a HáziPatika.com
A volt ápolónő munkája során átélt élményektől megihletve írta meg The Top Five Regrets of the Dying: A Life Transformed by the Dearly Departing (Az öt dolog, amit a haldoklók leggyakrabban megbánnak: hogyan változtatja meg az elmúlás az életet) című könyvét.
“Én azokat az embereket láttam el, akik hazamentek meghalni és rendkívül értékes időszakot osztottak meg velem. Az emberek hatalmasat nőnek a halál árnyékában, és néhány változás egyszerűen fenomenális. Mindenki érzelmek egész sorát tapasztalja meg, a tagadástól a félelmen, a dühön, a megbánáson, a még több tagadástól a legvégén bekövetkező elfogadásig. Végül azonban minden egyes betegem megtalálta halála előtt a lelki békéjét” – mondta Bronnie Ware.
Az ápolónő szerint az idősek a legtöbbször ezt az öt dolgot bánták meg:
„Bárcsak lett volna bátorságom, hogy önmagamhoz hűen éljem az életemet, ne mások elvárásai szerint!”
“Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat!”
“Bárcsak lett volna bátorságom kifejezni az érzelmeimet!”
“Bárcsak tartottam volna a kapcsolatot a barátaimmal!”
“Bárcsak hagytam volna, hogy boldogabb lehessek!”