„A kert az jó, kimész, leülsz, körbenézel és érzed, hogy örül melletted minden fűszál, a természet meg teszi a dolgát.
Persze nem csinál meg mindent helyetted, ezért egy napon nekiveselkedtem, hogy a betoncölöpöket Klárika (anyám) kérésére letegyem a kijelölt helyekre. Ezeknek a két méteres, háromszög profilú vasbeton elemeknek Miska bácsi elmondása szerint illik egy 60 usque 80 cm-es gödröt ásni. Lyukfúróm nem volt, ezért a harapófogó és a kasza kivételével majdnem minden eszközt bevetettem, hogy eljussak a megfelelő mélységig.
Az üregnek szűknek kellett lennie, ezért az utolsó földmorzsákat kézzel próbáltam kikapirgálni. Mivel maximalista vagyok, lehet, hogy kicsit mélyebbre mentem a kelleténél és, hogy elérjem a gödör alját, egy óvatlan mozdulattal fejjel lefele belecsúsztam, úgy, hogy a két vállam is beszorult.”
Ha érdekel, mi történt Vogával, ide kattints!
Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket!