Foci vb 2018: a realitás a csoport harmadik helye, de…

A nyári, franciaországi Európa-bajnokság és az azt megelőző csoportmérkőzések legnagyobb tanulsága, csak akkor van esélyünk, ha a földön maradunk.
Kapcsolódó cikkek

A nyári, franciaországi Európa-bajnokság és az azt megelőző csoportmérkőzések legnagyobb tanulsága: csak akkor van esélyünk, ha nem szövögetünk rózsaszín álmokat, ha a földön maradunk. Mondjuk a nyári Európa-bajnokság eufóriája után ez valóban nehéz, de tán éppen ezért mindennél fontosabb, hogy két lábbal visszaálljunk a földre.

Emlékezzünk, a nemzetközi futballt minden magyarnál sokkal jobban ismerő

Dárdai Pál két éve, kinevezésekor székely őszinteséggel fogalmazta meg; ne ábrándozzon senki csoportelső, vagy második helyről,

mert a magyar labdarúgás jelenlegi állapotában nem képes arra, hogy megelőzzön nála sokkal magasabban jegyzett válogatottakat.

Dárdai reálisan mérte fel az erőviszonyokat és nem nyomta agyon fölösleges harctéri optimista nyilatkozatokkal a válogatott játékosait. Mondhatni évtizedes mellébeszélés után tiszta vizet öntött a pohárba, rendet rakott a fejekben. Igaza lett. Harmadikok lettünk a csoportban.

A sikeres Európa-bajnokság után azért nem gondolkodhatunk másként, most a vb-selejtezők előtt sem, mert a magyar labdarúgás helyzete jottányit sem változott. Így bárki, aki azt mondja, reális esélyünk van a csoport második helyére, az vagy nem ismeri a nemzetközi futballt, vagy nem ismeri az Oroszországba jutás feltételeit, vagy csak szimplán ultra optimista.

Íme néhány pont, ami állításunkat alátámasztja:

Szóval minimum a második helyre kell odaérnünk. Mindezt úgy, hogy Király Gábor és Juhász Roland “leadta a szerelést”, zajlik a fiatalítás. Bernd Storck válogatottjának a gerincét ugyan az Eb-t megjárt, rutinosnak mondható labdarúgók alkotják, de a tartalékok közt már jó néhány első bálozó vár bevetésre.

A kedd este 20:45-kor kezdődő első csoportmeccsünkön Feröer ellen az sem segít, hogy

Mindebből számunkra az derül ki, hogy a realitás tényleg a csoport harmadik helye.

Kizárólag úgy van esély a csoport második, ad abszurdum első helyére, ha a magyar labdarúgó válogatott minden meccsén azt a formát, fegyelmezett, taktikus, szinte hiba nélküli játékot produkálja, amivel képes volt meglepni az Eb-pótselejtezőn a nála szintén magasabban jegyzett Norvégiát, az Eb-n pedig Ausztriát és Portugáliát. Minden nála gyengébbnek vélt ellenfelét oda-vissza megveri, míg pontokat csíp a nála jobbaktól.

Továbbá a 2018-as kijutáshoz az is kell, hogy Svájc és Portugália bakizzon, pontokat veszítsen. Ellenünk és mások ellen is.

Szóval a feladat adott. Csak azért nem lehetetlen, mert ezek a fiúk legutóbb megmutatták, képesek összefogni és felrúgni a papírformát, képesek hatalmas meglepetést okozni. A cél elérése érdekében most is ezt kell tenni. Nem egyszer. Minimum kétszer.