Az Európa-bajnokságok története

1960 – Franciaország

A négyes döntőbe a házigazda franciák mellett a keleti blokk három csapata, a Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia jutott be. A jugoszlávok 5-4-re verték a franciákat az egyik elődöntőben, a másikban a szovjetek 3-0-ra győztek Csehszlovákia ellen.

A bronzmeccsen Csehszlovákia 2-0-ra nyert Franciaország ellen. A finálé rendes játékidejében Szovjetunió 1-1-re végzett Jugoszlávia ellen, hosszabbítás után Ponedelnik góljával 2-1-re nyertek a szovjetek.

A lebonyolítás újításai: Maga a torna volt a legfontosabb újítás, Európai Nemzetek Kupája néven 1960-ban rendezték az első kontinensviadalt.17 csapat egyenes kieséses rendszerben játszott, mire kialakult a legjobb négy mezőnye, Marseilles-ben és Párizsban döntötték el a helyezéseket.

1964 – Spanyolország

Az Európa-bajnokság összefoglalója

30 csapat nevezett, ezúttal voltak erőnyerők is, az oda-visszavágós rendszerű selejtező első fordulójában a címvédő szovjetek mellet nem kellett pályára lépnie Ausztriának és Luxemburgnak. A spanyolországi négyes döntőbe a rendező spanyolokon kívül a magyar válogatott, Dánia és a Szovjetunió jutott be.

A magyar-spanyol elődöntőben Bene Ferenc a 84. percben egyenlített, a hosszabbításban azonban a hispánok Amancio találatával győztek, a szovjetek lelépték Dániát.

A maagyar-dán bronzmeccs Bene és Bertelsen góljával 1-1-es döntetlennel zárult, a hosszabbításban Novák Ferenc duplázott, így Magyarország lett a harmadik.

A fináléban gyors gólváltást követően sokáig 1-1-re állt Spanyolország és a Szovjetunió, de Marcelino a 84. percben győzelemhez segítette a hispánokat.

A lebonyolítás újításai: 30 csapat nevezett, ezúttal voltak erőnyerők is, az oda-visszavágós rendszerű selejtező első fordulójában a címvédő szovjetek mellet nem kellett pályára lépnie Ausztriának és Luxemburgnak.

1968 – Olaszország

Az olasz-jugoszláv döntők összefoglalója

A visszatérő résztvevő szovjetek mellett Anglia, Jugoszlávia és Olaszország jutott a négyes döntőbe, amit az olaszok rendezhettek meg. A jugoszlávok 1-0-ra verték Angliát az elődöntőben, az olasz-szovjet meccs és a hosszabbítás gól nélkül zárult, az akkori szabályok értelmében pénzfeldobás döntött, az olaszok mellé állt a szerencse.

Az angolok 2-0-re legyőzték a Szovjetuniót a bronzmeccsen, a döntőben Olaszország-Jugoszlávia 1-1, a hosszabbítás sem döntött. Eb-t nem akartak pénzfeldobással eldönteni, két nap múlva újrajátszották a finálét, az olaszok 2-0-ra nyertek.

A lebonyolítás újítása: Európai Nemzetek Kupája helyett Európa-bajnokság lett a torna neve. Bevezették a selejtezőcsoportokat, hét négycsapatos, és egy háromcsapatos csoportból lehetett bejutni a negyeddöntőbe, a győztesek pedig a négyes fináléba.

1972 – Belgium

A bronzmérkőzés összefoglalója

A kontinens negyedik Európa-bajnokságán négy csapat vett részt: a Szovjetunió, az NSZK, Belgium és Magyarország. Ők a nyolc kvalifikációs csoport, majd a győzteseket magában foglaló negyeddöntők után vívták ki részvételüket az oda-visszavágós lebonyolítást követően. A viadal helyszíne a továbbjutó csapatok között sorsolás útján dőlt el Belgium javára.

Az Eb-n összesen négy meccset játszottak: a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt, érdekesség, hogy mindegyiket más és más stadionban. Brüsszel mellett Antwerpen és Liege városa adott otthont mérkőzéseknek.

Az Európa-bajnokság a német Gerd Müller varázslatos játékáról marad emlékezetes. Korának egyik legjobbja két gólt szerzett az elődöntőben Belgium ellen (2-1), majd a döntőben a Szovjetunió ellen is kétszer talált be (3-0) a legendás Heysel-stadionban, 43 ezer néző előtt.

A házigazda belgák megnyerték a bronzmérkőzést a kiváló, az aranylabdás Albert Flóriánt is soraiban tudó magyar válogatott ellen (2-1), amely az elődöntőben 1-0-ra kapott ki a szovjetektől.

A lebonyolítás újítása: A döntőt megelőző selejtezőkre, valamint a torna mérkőzéseire az Európai Labdarúgó Szövetség 31 nemzet 85 játékvezetőjét bízta meg.

1976 – Jugoszlávia

Az 1976-os Európa-bajnokság döntőjét a cseh Panenka elképesztő 11-es rúgása döntötte el

Az Eb-selejtezők csoportköreit 1974-75-ben rendezték, a nyolc csoportelső pedig 1976-ban játszotta le a negyeddöntőket. Ez alapján az Eb-re Csehszlovákia, a házigazda Jugoszlávia, Németország, valamint Hollandia jutott ki.

Két stadion adott otthont a négy mérkőzésnek, a belgrádi Crvena Zvezda stadionja, valamint a zágrábi Maksimir Stadion. Minden idők leggólgazdagabb Eb-je volt az 1976-os, a négy meccsen 19 gól született. A két elődöntő, a bronzmeccs és a döntő is hosszabbítás után dőlt el, ez is példátlan az Eb-k történetében.

Az első elődöntőben Csehszlovákia 3-1-re verte Hollandiát, a másodikon az NSZK 4-2-re Jugoszláviát. A bronzmérkőzésen Hollandia 3-2-re győzött Jugoszlávia ellen, a döntőben viszont büntetőpárbajban győzött Csehszlovákia az NSZK ellenében (a hosszabbítás után 2-2-re álltak a csapatok). Az utolsó büntetőt Antonin Panenka lőtte, kultuszt teremtve a labda alá nyesésével. Máig őt emlegetik, ha egy labdarúgó ezt a megoldást választja.

Csehszlovákia egyetlen aranyérme volt ez világversenyen, és a mai napig az egyetlen olyan Eb-döntő, ahol a 11-esek döntöttek.

A lebonyolítás újításai: Ez volt az utolsó olyan Európa-bajnokság, ahol négy csapat vett részt, és ahol sorsolással választották ki a torna helyszínét.

1980 – Olaszország

A német csapat kapitánya Karl-Heinz Rummenigge így emlékezik a győzelemre

A torna a belga válogatott meglepetésszerű meneteléséről nevezetes. A németalföldi csapat Olaszország, Anglia és Spanyolország mellé került a B csoportba, és mind a három óriást megelőzte: az angolokkal (1-1) és az olaszokkal (0-0) döntetlent játszottak, a spanyolokat 2-1-re megverték.

A másik négyesben az NSZK, Hollandia, Csehszlovákia és Görögország küzdött egymással, melynek végén a nyugat-németek végeztek az első helyen, és jutottak így a döntőbe.

A bronzmérkőzésen Csehszlovákia büntetőpárbaj után verte az olaszokat, másodszor vett részt az Eb-k történetében 11-es párbajban. A döntő hőse Horst Hrubesch volt, aki a 10. perc után a 88. percben is betalált, akkor 1-1-es állásnál. Németország második alkalommal lett Európa-bajnok, a gólkirály is közülük került ki (Klaus Allofs személyében). Harmadszor lett német gólkirály az Eb-n.

A lebonyolítás újításai: Az első olyan Európa-bajnokság, amelyen már nyolc csapat vett részt. Először jutott ki automatikusan a házigazda, így Olaszországnak nem kellett selejtezőt játszani. A döntőben két négyes csoportot sorsoltak ki, mindenki játszott mindenkivel, a győzelem két, a döntetlen egy pontot ért. A csoportgyőztesek játszották az Európa-bajnokság döntőjét, a második helyezettek pedig a bronzmeccset.
Utoljára rendeztek az Eb-k történetében bronzmérkőzést.

1984 – Franciaország

Az Európa-bajnokság összefoglalója

A hét selejtezőcsoport mérkőzéseit 1982-ben és 1983-ban játszották, a csoportgyőztesek jutottak ki az Európa-bajnokságra. Ezek a következők voltak: Belgium, Dánia, Jugoszlávia, NSZK, Portugália, Románia, Spanyolország. Az Eb-k történetében még nem vett részt a tornán ennyi helyszín, összesen hét stadion: Párizs, Marseille, Lyon, Saint-Etienne, Lens, Nantes, Strasbourg.

Franciaország már az A csoport küzdelmei során jelezte, nehéz lesz megverni: Dániát 1-0-ra, Belgiumot 5-0-ra, Jugoszláviát 3-2-re verte, mellettük Dánia lépett az elődöntőbe. A másik csoportban kiegyenlítettebb volt a küzdelem, a spanyolok és a portugálok 4-4 ponttal mentek tovább, a korábban az éremért rendszeresen küzdő NSZK kiesett.

Némi meglepetésre mindkét elődöntő hosszabbítás után dőlt el, a franciák 3-2-re verték a portugálokat, a spanyolok pedig 11-esekkel a dánokat. A döntőben aztán Franciaország 2-0-ra győzte le Spanyolországot.

Michel Platini történelmet írt, máig nem volt olyan játékos, aki minden meccsen gólt szerzett (kétszer mesterhármast lőtt), 9 góljával tartja a gólkirályok rekordját is.

Másodszor fordult elő, hogy a házigazda válogatott nyeri az aranyérmet.

A lebonyolítás újításai: Az első olyan Európa-bajnokság, amelyen nem rendezték meg a bronzmérkőzést.

1988 – NSZK

Ez az Európa-bajnokság a hollnadokról szólt. Íme!

A hét selejtezőcsoport győztese harcolta ki a részvételt az Eb-n, ezek Anglia, Dánia, Hollandia, Írország, Olaszország, Spanyolország és a Szovjetunió voltak. Az NSZK rendezőként automatikus indulási jogot kapott.

A nyolc résztvevőt két négyes csoportba osztották, az A jelű négyesből az NSZK és Olaszország, a B-ből pedig a Szovjetunió és Hollandia jutott be az elődöntőbe. A döntőt a szovjetek és a hollandok vívták egymással, Hollandia 2-0-ra nyert Gullit és a gólkirály van Basten találatával.

Érdekesség, hogy a torna egésze alatt nem volt kiállítás, gólnélküli döntetlen, hosszabbítás és tizenegyes párbaj sem.

A lebonyolítás újításai: A négy évvel korábbi Európa-bajnoksághoz hasonlóan ezúttal is nyolc csapat vett részt a tornán. A csoportmeccsek után egyből az elődöntők, majd a döntő következett.

1992 – Svédország

Nyaralásból lettek Európa-bajnokok a dánok!!
Íme egy videó a döntőtől, amely sörban úszik és tökéletesen tükrözi
a dán csapat torna alatti hangulatát!!

Az elmúlt két Európa-bajnoksághoz hasonlóan nyolc csapat vett részt az eseményen. A rendező Svédország mellett hat selejtezőcsoport-győztes, Anglia, Franciaország, Független Államok Közössége (még Szovjetunióként jutott ki), Hollandia, Németország és Skócia vehetett részt az 1992-es Eb-n. Jugoszláviát politikai okok miatt kizárták, helyette Dánia kapta meg az indulás jogát.

A csapatokat két négyes csoportra osztották, ennek első két helyezettje jutott az elődöntőbe. Az A csoportból Svédország és Dánia, a B-ből Hollandia és Németország. A németek 3-2-re verték a svédeket az elődöntőben, Dánia pedig büntetőkkel jutott túl Hollandián.

A fináléban hatalmas meglepetésre a “beugró” Dánia nyert 2-0-ra.

A gólkirályi címen négy játékos osztozott: Henrik Larsen, Karl-Heinz Riedle, Dennis Bergkamp és Tomas Brolin is három találatig jutott.

1996 – Anglia

A futball 11-en játsszák és megint a németek nyertek. De hogyan…

Anglia, mint rendező ország automatikus indulási jogot szerzett, rajta kívül Bulgária, Csehország, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Románia, Skócia, Spanyolország, Svájc és Törökország jutott ki.

Az együtteseket négy darab négyes csoportba osztották be, innen a kvartettek első két helyezettje jutott tovább a negyeddöntőbe. Az A-ból Anglia és Hollandia, a B-ből Franciaország és Spanyolország, a C-ből Németország és Csehország, a D-ből pedig Portugália és Horvátország.

A negyeddöntőben Németország Horvátországot, Csehország pedig Portugáliát győzte le. Anglia Spanyolországot, Franciaország Hollandiát verte büntetőpárbajban.

Mind a két elődöntő tizenegyesekkel dőlt el, a finálét Németország és Csehország vívhatta egymással. A németek Olivier Bierhoff 95. percben szerzett góljával hosszabbításban nyerték meg a tornát.

A lebonyolítás újítása: Ez volt az első olyan Európa-bajnokság, melyen 16 csapat vett részt, így több együttes indulhatott a selejtezőkben is – nyolc csoportban 47 ország.

2000 – Belgium-Hollandia

Íme az Európa-bajnokság döntője egy olasz család szemszögéből

A torna előtt kevesen gondolták volna, hogy az A csoportban Anglia és Németország lesz a két kieső, pedig a százszázalékos mérleggel továbbjutó Portugália mellett Románia lépett a negyeddöntőbe ebből a négyesből.

A spanyol válogatott is könnyedén búcsúzhatott volna már a csoportkörben, ám az egész viadal egyik legjobb meccsén a 94. és a 96. percben szerzett góllal 4-3-ra verték Jugoszláviát, így kvartettjüket megnyerve jutottak a legjobb nyolc közé.

Az egyik rendező, Belgium ugyan sikerrel vette a svédek elleni nyitómeccset, de végül a csoportból sem sikerült továbblépniük.

Hollandia ellenben házigazdaként magabiztosan menetelt, a negyeddöntőben 6-1-re kiütötték a jugoszlávokat, az elődöntőben azonban egy gól nélkül végződő drámai összecsapást követően büntetőkkel kikaptak az olaszoktól. A hollandok foghatták a fejüket, a rendes játékidőben két tizenegyest is kihagytak, ráadásul ellenfelük Zambrotta kiállítása miatt már az első félidőben megfogyatkozott.

A másik ágon a francia válogatott Zidane hosszabbításban szerzett tizenegyesének köszönhetően aranygóllal győzte le az Eb meglepetéscsapatát, Portugáliát.

A döntőben a gallok a rendes játékidő utolsó pillanataiban egyenlítettek az olaszok ellen, majd Trezeguet aranygóljával megnyerték a kontinensviadalt. Ez a francia válogatott volt az első olyan együttes, amely regnáló világbajnokként ért fel a csúcsra az Európa-bajnokságon is.

A lebonyolítás újítása: Ez volt az első Európa-bajnokság, amelynek két ország együtt adott otthont.

2004 – Portugália

Görögország csúcsra ért, avagy Otto Rehhagel csodát tett olimposzi isten lett

Meglepetéssel indult a kontinenstorna, a házigazda portugálok ugyanis 2-1-es vereséget szenvedtek a görög válogatottól. Ennek ellenére a luzitánok később megnyerték csoportjukat, míg a görögök a spanyolokat és az oroszokat megelőzve jutottak a negyeddöntőbe.

A címvédő franciák Zidane két góljával a rendes játékidő hosszabbításában fordítottak az angolok ellen a B csoportban, de végül mindkét együttes a legjobb nyolc közé jutott.

Egy másik futballnagyhatalom, Olaszország viszont bizarr körülmények között búcsúzott a C jelű négyesből. Történt, hogy az olasz együttes az utolsó körben hiába győzte le Bulgáriát, a csoport másik meccsén Svédország és Dánia 2-2-es döntetlent játszott egymással, ami éppenséggel a két északi együttes továbbjutását jelentette.

A németek – csakúgy, mint négy évvel korábban – elvéreztek a csoportkörben, ahonnan a csehek százszázalékos teljesítménnyel léptek tovább.

Az egyenes kieséses szakasz első körében a portugálok az angolokat, a hollandok pedig a svédeket verték büntetőpárbajban, emellett a dánokat magabiztosan legyőző csehek mellett nagy meglepetésre a franciák ellen 1-0-ra diadalmaskodó görögök is a legjobb négy közé jutottak.

Az elődöntőben Portugália Cristiano Ronaldo találatával szerzett vezetést Hollandia ellen, majd Maniche duplázta meg a házigazda előnyét, az Oranje erejéből pedig már csak a szépítésre futotta. A másik ágon Dellas megszerezte az Eb egyetlen ezüstgólját Csehország ellen, Görögország pedig készülhetett a fináléra, ahol megismétlődött a nyitómeccs párosítása.

Az Otto Rehhagel által irányított görög válogatott stabil védekezésre alapuló játékát sok kritika érte, de a helléneket ez nem zavarta, Charisteas találatával az Eb során másodszor is legyőzték a házigazdát, így hatalmas meglepetésre a kontinens bajnokai lettek.

A lebonyolítás újítása: Az egyenes kieséses szakaszban az aranygól helyett immár az ezüstgól döntött. Mindez azt jelentette, hogy ha a döntetlennel végződő rendes játékidő utáni hosszabbításban az egyik fél már az első félidő végén jobban állt, akkor meg is nyerte a mérkőzést.

2008 – Ausztria – Svájc

Az Európa-bajnokság összefoglalója

A torna két házigazdája, Ausztria és Svájc már a csoportkört sem élték túl, így először fordult elő egy Eb-n, hogy a kieséses szakaszban rendező ország válogatottja már nem volt érdekelt.

Már a csoportkörben búcsúzott Franciaország is, a gallok három meccsen mindössze egy döntetlenre voltak képesek, így Hollandia, Olaszország és Románia mögött a negyedik helyre szorultak a C jelű kvartettben. A címvédő Görögország még ennél is rosszabbul szerepelt, szerzett pont nélkül mondtak búcsút a kontinenstornának.

Drámai küzdelmet hozott a csoportmeccsek utolsó körében a török-cseh összecsapás, a félholdasok a rendes játékidő utolsó öt percében két gólt is szereztek, 3-2-es győzelmükkel pedig továbbjutottak a négyesből. Horvátország, Hollandia és Spanyolország százszázalékos mérleggel került a negyeddöntőbe.

Az egyenes kieséses szakaszban Németország nagy csatában győzte le 3-2-re Portugáliát, a törökök pedig ismét nagyot küzdöttek, a 122. percben mentették 1-1-re a horvátok ellen hosszabbításba torkolló csatát, tizenegyesekkel pedig bejutottak az elődöntőbe.

A finálé kiharcolása már túl nagy falat volt a sérülésektől és eltiltásoktól sújtott török válogatottnak, de így sem adták könnyen a bőrüket, Lahm a 90. percben szerezte a győztes gólt a németek 3-2-es győzelmével végződő mérkőzésen.

A másik ágon a holland Guus Hiddink által irányított orosz együttes hosszabbítás után 3-1-re diadalmaskodott Hollandia ellen a legjobb 8 között, míg a spanyol-olasz rangadó gólnélküli döntetlen után büntetőkkel dőlt el a hispánok javára.

Az elődöntőben aztán a spanyol válogatott 3-0-ra verte az oroszokat, a fináléban pedig Németországot is legyőzték Torres találatával, így Luis Aragonés csapata veretlenül lett Európa-bajnok.

A lebonyolítás újítása: Az egyenes kieséses szakasz során az A és B, valamint a C és D csoportokból érkező válogatottak a döntőig külön ágon folytatták a versengést, így megnőtt az esélye, hogy az elődöntőben megismétlődik valamelyik csoportmeccs párosítása.

2008-ban fordult elő először egy Eb-n, hogy a kieséses szakasz mind a hét meccsének csupán két stadion, a bázeli és a bécsi adott otthont.