A Tokióban ezüstérmet szerző Rasovszky Kristóf elképesztő magabiztossággal nyerte a nyílt vízi úszás 10 kilométeres számát a párizsi olimpián.
A világbajnoki címvédő nem sok kétséget hagyott afelől, hogy ő az egyik legjobb nyílt vízi úszó a világon, nagyon gyorsan beállt az élmezőnybe, és az első kilométer után magabiztosan diktálta az iramot. Egyedül akkor csúszott vissza a második helyre, amikor kapott egy kis frissítőt, és egy kézzel tudta csak hajtani magát egy rövid időre. A német Florian Wellbrock tartotta sokáig a lépést Rasovszkyval, azonban a hajrában többen is lehagyták őt.
Így Betlehem Dávid is, aki sokáig az élboly hátuljában helyezkedett, a hatodik-nyolcadik pozíció környékén haladt. Az utolsó két kilométeren viszont ő is begyújtotta a rakétát, feljött a negyedik helyre, és végig csatában maradt az élmezőnnyel. Az éllovas honfitárstól viszont 8–10 másodperccel le volt maradva.
Eközben Rasovszky az élen is rákapcsolt, ekkor már egy másik német, Oliver Klemet üldözte őt, 800 méterrel a cél előtt egy másodperc volt a két úszó közötti különbség. Elképesztő tempóra kapcsolt a teljes mezőny, de a magyar versenyző bírta az iramot, és gyakorlatilag rajt-cél győzelmet aratott.
(Egyébként Athénban, az 1896. évi nyári olimpiai játékokon és nyíltvízen, hajóról, vagy a 13°C-os tengerből indulva rendezték a versenyeket. Hajós Alfrédi így nyert 100 m-es (1:22,2) és 1200 m-es (18:22,1) gyorsúszásban, de akkor még utóbbi volt a leghosszabb versenyszám – a szerk.)
Miközben az emberek főleg a Klemet elleni csatát figyelték, Betlehem is őrült hajrába kezdett, az ötödik helyről indulva az utolsó 500 méteren hatalmas sebességre kapcsolt. Végül őrült nagyot sprintelve beért a harmadik helyre, hat századmásodperccel megelőzve az olasz Domenico Acerenzát. Kettős magyar dobogó lett így a vége!
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="315" width="560" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)