Kékszalagtól Ötvös Csöpi kalandjaiig – egyre népszerűbb a balatoni vitorlázás

A Kékszalag közel sem csak a vitorlázásról szól. Az persze igaz, hogy nagyon jó kölcsönhatásban van a Balatonnal, de túl leegyszerűsítő volna ezt ennyire leszűkíteni. A Kékszalag ugyanis az évtizedes tradícióival természetesen egyfelől a Balaton ünnepe, de ugyanúgy a vitorlázás, a sport és a turizmus ünnepe is – és az ezeket összefogó fogalom. Ezt az a nagyon egyszerű dolog is bizonyítja, hogy a Kékszalagot egybeírják, pedig egy sima kék szalag szóösszetétel külön lenne. Ráadásul a Kékszalag egy bejegyzett védjegy. A Kékszalag mindenkihez szól, mindenkit szeretettel vár

– nyilatkozta a Békés megyei Hírlapnak hat éve Dr. Kollár Lajos, aki 2013 és 2020 között a Magyar Vitorlás Szövetséget (MVSZ) vezette.

Összességében egyre több felnőtt és gyerek kerül kapcsolatba a vitorlázással, ennek hatása lemérhető az utánpótláskorú versenyzők számának fokozatos emelkedésében is. A tömegsportjellegről pedig érdemes beszélni, hiszen négyezernél is több az igazolt sportoló itthon, negyvenezernél is többen vitorláznak rendszeresen Magyarországon.

Magyar vers a balatoni hajóról

A vitorlázás több ezeréves múltra tekinthet vissza, de sportcélú felhasználásról az első írásos feljegyzések Angliából maradtak fenn. 1661-ben rendezték az első versenyt, amelyen II. Károly angol király és a yorki herceg mérte össze tudását – innentől gyakorlatilag már megállíthatatlan hódító útjára indult a vitorlázás, mint versenysport.

Magyarországon, bár a Balaton kiváló terepet jelentett, nehezen terjedt el, pedig volt előzménye, hiszen a tihanyi apátság címerében egy vitorlás is felfedezhető.

1760-ban a Keszthely melletti Fenékpusztán Festetics Pál külföldi, elsősorban holland és trieszti hajóácsok szerződtetésével hajógyárat létesített, itt készült el a Phoenix nevű hajó, amelyet 1797. július 16-án avattak fel ünnepélyes keretek között. Ez az esemény bekerült a magyar irodalomba is: Batsányi János a nevezetes eseményről A keszthelyi hajóra címmel ódát írt.

A vitorlássportot Széchenyi István alapozta meg, aki a Balatonra hozatta a Kisfaludy nevű gőzöst. 1867-ben létrejött a Balatoni Yacht Egylet, 1882-ben megalakult a Balatoni Vitorlázó Egylet és augusztus 22-én lezajlott az első verseny a Balatonon. Két nagy egyesület működött: 1881-től a Stefánia Yacht Egylet, amely később Magyar Yacht Clubra, változtatta nevét, és a Balatoni Yacht Club, amely 1912-ben alakult.

Fontossá vált a tömegsporttá fejlesztés

A Vízi Sport című lap 1941 novemberében megjelent 11. száma már azt a kérdést feszegette, hogy „Lehetne-e tömegsport a vitorlázás?” A cikk szerzője szerint a főidényben alig cirkál néhány eltévedt jolle vagy tőkesúlyos hajó, márpedig a Balaton sokat veszít, hogy a vitorlássport hiányzik róla.

Ugyanez a lap három évvel később már azt fejtegette, hogy „küzdenünk kell a vitorlázás tömegsporttá válásáért.”

„Mert ugyan akadnak szakfolyóirataink, ám azok mégis csak a nagyszámú, már fanatizált hívek táborához szólnak, és nem jutnak el a széles, érdeklődő rétegekig. […] Emellett szükséges lenne megjelentetni egy vitorlázó kézikönyvet, nagy hasznára volna ügyünknek egy szellemesen megírott, nagy, szép fényképekkel díszített, szórakoztatva megnyerő, kedvcsináló könyv is. […] De írójára vár még a magyarországi vitorlázás története, illetve elengedhetetlen feltétel lenne a magyar vitorlás szaknyelv megalkotása, illetőleg egységesítése.”

A második világháborúban elpusztult a balatoni hajók nagy része, szinte a nulláról kellett mindent felépíteni, és ha lassan is, de a vitorlázás évről évre egyre inkább tömegsporttá vált.

A Népsport 1948. november 19-i számában „A Balaton partját már elfoglalták a dolgozók, de a vizét még nem” című írásban az olvashatták, hogy „a Magyar Vitorlás Szövetség értekezletének célja volt megállapítani: hogyan lehet tömegsporttá fejleszteni és széles néprétegekkel megkedveltetni a vitorlássportot? A példa előttünk áll: a Szovjetunióban a vitorlázás is tömegsport.” Harkányi János akkori főtitkár olvasta fel a vitorlázás tömegsporttá fejlesztésének tervezetét, amelyben két főszempontot emelt ki: az alaposan megszervezett elméleti és gyakorlati vitorlásképzést, illetve a nagyszámú vitorláshajó-park létesítését.

1980-ban a szövetségen belül megalakult a tömegsport-bizottság, ezen belül is az úgynevezett kistó-bizottság. Ennek célja a vitorlázósport népszerűsítése és az oktatás volt. A Népsport 1982. október 21-i számában azt írta: „növekvőben van a vitorlázás népszerűsége, évente mintegy 50-60 nagy vitorlással bővül így a balatoni flotta. […] Itt volt az ideje, hogy a szövetség segédkezet nyújtson a sportág új híveinek oktatásában, foglalkoztatásában.”

Ötvös Csöpitől a világkörüli kalandorokig

Az egyszerű, nem Balaton- vagy vitorlázható víz partján élő emberek számára sem volt ismeretlen a sportág, ezért sokat tettek legendás és kalandvágyó amatőrök, ismert színészek, később sportolók.

A 80-as években Bujtor Istvánt irigyelte az ország, ahogy vitorlásával szelte a vizeket, no és azért is, mert Ötvös Csöpiként kiosztott néhány nagy pofont a filmvásznon. A Pogány Madonnával kezdődő filmsikerekhez hozzájárult a népszerű színész Balaton-szeretete is, no és a tény, hogy a sportág hatszoros magyar bajnoka volt. Legnagyobb vitorlássikereit a Rabonbán kapitányaként érte el, saját hajójának neve Tamangó volt.

De a vitorlázás – kilépve a balatoni környezetből –, egyre több mindenkihez jutott el, köszönhetően a modernkori kalandozó magyaroknak.

Ki ne emlékezne Fa Nándorra, az első magyarra, aki egyedül kerülte meg vitorlással a Földet, aki ötször vitorlázta körbe a bolygót, háromszor egyedül. A barátjával, Gál Józseffel épített, 31 láb hosszú Szent Jupát vitorlással 1986-1987-ben első magyarként utazták körbe a Földet.

Ezután megtervezte és megépítette a 60 láb hosszú Alba Regiát, amellyel 1990-1991-ben részt vett a BOC Challenge négyszakaszos, egyszemélyes Föld-kerülő versenyen, végül a tizenegyedik helyen ért célba. A tapasztalatokat átgondolva 1992-ben elhatározta, hogy indul a nonstop földkerülő, négyévente megrendezett Vendeé Globe-on. Az egyetlen nem tenger melletti országból származó induló 128 nap és 20 óra alatt tette meg a mintegy 36 ezer kilométeres távolságot. 2012-ben megépítette harmadik versenyhajóját, a Spirit of Hungaryt. 2014-ben az új-zélandi Conrad Colmannal elindult a Barcelona World Race földkerülő versenyen, a távot 110 nap, 10 óra, 59 perc és 40 másodperc alatt teljesítették.

Hasonló kalandokat élt át Kopár István, aki 1990. június 29-én indult el Föld körüli útjára Salammbo nevű, Balaton 31-es típusú hajójával. Terve az volt, hogy a Földet a legnehezebb hajózási útvonalon egy kikötéssel kerüli meg. Ez végül sok nehézség árán sikerült, a célját elérte, és nem egész egy év után, 1991. május 14-én kikötött Gibraltáron, gyorsasági világrekordot felállítva.

Visszatérése után azt nyilatkozta: „Fa Nándor útja a BOC Challenge versenyen egy amatőr profi módon előkészített vállalkozása volt – az én utam egy profi amatőr módon végigcsinált próbája.”

Később indult a Hong Kong Challenge nemzetközi földkerülő vitorlásversenyen, az Amerika 500 éve elnevezésű viadalon, 1993 és 1995 között több versenyen állított fel rekorderedményeket.

Idén januárban a Hajozas.hu portálon azt nyilatkozta, 71 évesen sem akar megpihenni és otthagyni az óceánokat.

„2026 szeptemberére tervezem 4. rekordkísérleti Föld-kerülésemet, reményeim szerint magyar lobogó alatt. Egyedül, kikötés nélkül készülök a Földet körbe vitorlázni, nyugati irányban az uralkodó szelekkel, áramlatokkal szemben, amely útvonalat eddig csak öt szólóvitorlázó tudott teljesíteni a világon” – mondta.

Két olimpiai érem is született

Ami az olimpiai vitorlázást illeti, az első mohikán Heinrich Tibor volt, aki 1928-ban a 6 méteres hajóosztályban a 11. helyen, nyolc évvel később finn dingiben a 7. helyen zárt. 1960-tól állandósultak a magyar résztvevők, Münchenben Fináczy György (finn dingi) és a Gosztonyi András, Holovits György kettős (csillaghajó) a nyolcadik helyen zárt, majd a Detre-fivérek, Szabolcs és Zsolt 1980-as moszkvai olimpiai bronzérme repülő hollandiban volt sokáig a legsikeresebb ötkarikás eredményünk.

Ezután 41 évet kellett várni az újabb, immár legfényesebb magyar olimpiai éremre, Berecz Zsombor tokiói ezüstjére., akinek felkészülését edzőként Kelemen Tamás a Team Suzuki taktikusa segítette.

De ne feledkezzünk meg a Majthényi Szabolcs, Domokos András kettősről sem, akik először harminc évvel ezelőtt, 1993-ban rajtoltak a repülő hollandi osztály világbajnokságán, azóta 14 világ- és 6 Európa-bajnoki aranyérmet szereztek, valamint 8 alkalommal végeztek érmes helyen világbajnokságon, és 3-szor Európa-bajnokságon.

Kékszalag, amely mindig megmozgatta a vitorlázókat

A 30-as években sokáig beszédtéma volt, hogy a Balatonon a tengeri kékszalag-versenyekhez hasonlóan egy nagyszabású viadalt kellene szervezni. A legfőbb szószólónak a Hungária Yacht-klub néhány agilis vezetője – Grófcsik János, dr. Tuss Miklós és dr. Antal Miklós – számított, akik olyan versenyt kívántak életre hívni, amely nemcsak a hajók tökéletességét, a konstruktőrök munkáját, hanem a vitorlázók rátermettségét, kitartását, navigáló tudását is próbára teszi.

Tapasztalatukat a Forgách-vándordíjért lefutott versenyeken szerezték, s úgy gondolták, hogy 1934-ben már megrendezhetik a Kékszalag-versenyt. Az elképzelések valóra váltak, mert a Vízi Sport 1934. júniusi számában megjelent a verseny kiírása:

„Nyílt gyorsasági verseny, melyre benevezhetők a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség kötelékébe tartozó kluboknál lajstromozott és hajólevéllel ellátott hajók, osztályra és nagyságra való tekintet nélkül.”

Az első versenypályát Balatonfüred, Alsóörs, Keszthely, Tihany között jelölték ki, a táv 145 km volt. A 18 hajó 1934. július 27-én reggel 5 órakor startolt és éjfél után 13 perccel haladt át a célvonalon a Kékszalag első győztese, dr. Ugron Gábor, Rabonbán nevű hajójával.

A Vízi Sport augusztus 1-jén megjelent 6. száma a következőket írta:

„A verseny a legérdekesebb balatoni verseny volt, amit valaha is lefutottak. […] A szélviszonyok olyan változatos sportot nyújtottak, amire még nem volt példa. Három viharos esősperiódus, szélcsend nagy hátszél szakaszok, éjjeli vitorlázás. Tanulságos és érdekes volt. Minden elismerés megilleti azt a kitűnő versenyzőgárdát, amelyik ezt ilyen szépen végigcsinálta.”

Az 1940-es és 1942-es versenyen nem csupán a verseny történetében legtöbbször győztes Tramontana 8R jacht diadalmenete kezdődött, de a kormányt Kultsár Istvánné Gordon Evelyn fogta, és hajóját mindkétszer győzelemre is vezette. Egyelőre ő az egyetlen abszolút győztes női kormányos a verseny történetében.

A háború után először 1947-ben rendezték meg a Kékszalagot, ekkor már nem a Hungária Yacht Klub, hanem a vitorlás szövetség rendezésében. Ettől fogva a páratlan években rajtolt el a mezőny, és csupán a kilencvenes években kezdték évente megrendezni.

A változás folyamatos volt, akadt időszak, amikor kitiltották a kis uszonyos hajókat, egyes hajótípusokat, ám hogy a fejlődő hajópark és a futurisztikus hajótestek ne sértsék a hagyományokat, jött egy korszak, amikor a páros és páratlan éveket megkülönböztetve nyílt és korlátozott Kékszalag-versenyt rendeztek meg.

2010-ben engedélyezték többtestű hajók (katamaránok, trimaránok) részvételét is, ami rekordszámú részvételt eredményezett: a 42. Kékszalagon 623 hajón, 9 nemzet 3115 versenyzője küzdött. Ennek hatására – miután a fejlődést nem lehetett megállítani és visszafogni – egy ötéves vegyes időszak után 2014-ben a Kékszalag végre teljesen visszatérhetett eredeti énjéhez, és újra teljesen nyitottá vált.

Ez a sokszínűség az oka annak, hogy bár 1934-ben rendezték meg először a viadalt, idén mégis csupán az 56. kiírásra kerül sor.

Ami érdekesség, hogy a Kékszalag mindig a júliusi első teliholdhoz legközelebb eső csütörtökön rajtol el, hogy az éjszaka vitorlázóknak minél több fényt biztosítson a Hold.

A verseny rekordidejét 1955-től 57 évig a Nemere II. tartotta, amely Németh István kormányzásával 10 óra 40 perc alatt körbe ért. Ezt a csúcsidőt javította meg a Fifty-Fifty katamarán, így 2023 óta 7 óra 13 perc 21 másodperc az aktuális pályacsúcs.

Vitorlázásban továbbvihető örökség

Az autók mellett a Suzuki Marine üzletága is világszerte ismert és elismert, motorcsónakokhoz és vitorlásokhoz gyártott külmotorjaikkal abszolút piacvezetők a régióban. Ezért is született a döntés, hogy a márka beáll a Kékszalag-aspiráns katamarán mögé, így a hajó Team Suzuki néven indul neki a szezonnak.

Varga András marketingvezető szerint a Suzukit az vezérelte, hogy megmutassa az aktívabb oldalát.  A Team Suzuki projektet Lukács Krisztián irányítja, aki szerint egy impozáns méretekkel rendelkező hajóhoz egy sikeres, a technikai sport világában sem ismeretlen cég dukál – így született meg a kapcsolatfelvétel és a megállapodás a Suzukival.

A hajó kormányosa a sokszoros magyar bajnok Büki Gábor lesz, mellette Büki Zsolt, Kelemen Tamás, Kertész Ágoston, dr. Lukács Krisztián, Rozsnyai Domonkos és Simon Benjámin Ruben alkotja a legénységet. A kísérő motorosok pedig Körmendi József és Lukács Márton.