56 éves korában elhunyt az olimpiai bajnok sportlövő, a magyar szövetség alelnöke Igaly Diána.
Igaly minden idők egyik legeredményesebb magyar sportlövője volt, skeetben 2004-ben olimpiai bajnok, négy évvel korábban bronzérmes lett.
A világbajnokságokon egyéniben és csapatban két-két aranyérmet szerzett, az Eb-ken pedig öt aranya volt (négy csapatban, egy egyéniben). Összességében vb-n 11, Eb-n pedig 13 alkalommal állt dobogóra.
Igaly Diánát információnk szerint már egy ideje kórházban ápolták koronavírus miatt, lélegeztetőgépre került, de a szervezete jól reagált a kezelésekre, és jobban lett, csütörtök délután azonban ismét rosszabbra fordult az állapota, és szervezete végül feladta a harcot.
„Mélységes fájdalommal kell megerősítenem, hogy csütörtök este elhunyt a nagy olimpiai bajnokunk, a sokszoros világ- és Európa-bajnok. Ezt a meccset elvesztette. Itt volt köztünk fiatalon, a szövetség alelnökeként, a korong szakág vezetőjeként, a sportlövészet imádójaként. A sportlövők sírnak” – nyilatkozta a 24.hu-nak a szövetség főtitkára, Sinka László.
Igaly Diána számára a sportlövészet családi örökség volt, hiszen édesapja, József is ezt a sportot űzte. Igaly Diána 13 évesen lett igazolt sportlövő, első nagy sikerét 1983-ban aratta, amikor megnyerte a juniorok Európa-bajnokságát skeetben, vagyis koronglövésben.
Világbajnokságon először 1989-ben állhatott dobogóra, amikor a csapattal bronzérmes lett, majd egy évvel később a moszkvai vébén már világbajnoknak mondhatta magát. Az Európa-bajnokságon egy ezüst- és egy bronzérem után 1991-ben ért fel először a csúcsra, amikor a csapattal és egyéniben is győzött.
Az 1992-es barcelonai olimpián meghívott női versenyzőként a férfiak között szerepelt, és a selejtezőben a 42. helyen végzett, így nem jutott tovább.
Édesapja 1997-es halála után Igaly elgondolkodott azon, hogy befejezi a pályafutását, ám végül éppen apja szavai győzték meg arról, hogy folytatnia kell.
„Édesapám úgy halt meg, hogy már tudta, az ötkarikás indulás is elérhetővé vált a számomra, és nekem ugyan nem, de édesanyámnak azt mondta, hogy ott leszek. Amikor halála után anyukám elmondta mindezt, akkor döntöttem úgy, hogy folytatom, és noha addig is sikeres voltam, a következő évben világbajnokságot és ezzel kvótát nyertem” – nyilatkozta Igaly az MTI-nek 2015-ben.
Négy évvel később Athénban megnyerte az alapversenyt, majd a döntőben hibátlanul lőtt, így az ő nyakába akasztották az olimpiai aranyérmet.
Később komoly lőtérproblémákkal küzdött éveken át, a 2008-as pekingi játékokra ennek ellenére ki tudott jutni és ott a 13. helyen végzett, majd a londoni olimpiára is megpróbált kijutni, ám az már nem sikerült neki.
2007-ben alapította meg az édesapjáról elnevezett lövészklubot Budaörsön, ahol a skeetlövészet utánpótlás-nevelését tűzték ki célul. Sportvezetőként 2013 és 2016 között tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottság közgyűlésének, aktívan részt vett MOB Sportolói Bizottságának munkájában is. 2013-ban a magyar koronglövők szakágvezetője lett, haláláig a szövetség alelnökeként dolgozott.