Nemhogy válságot okozott, kifejezett sikertörténet az athéni olimpia

A Budapesti Olimpia Mozgalom elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila átfogó elemzésben bizonyította be, az olimpiát ellenzők félelmének semmi alapja:

a görög válságnak nincs köze a 2004-es, athéni olimpia megrendezéséhez.

A szerző állítja, a helyszínek kijelölése körül kialakult politikai viták, az ebből következő kapkodás és utóhasznosítási problémák, a látványosan romos olimpiai sportlétesítményről készült képek ellenére nemhogy veszteséget, de kimondottan nyereséget könyvelhetett el a görög kormány és Athén városa.

Olimpiai hasznok

Az olimpia ugyanis számos, hosszú távon maradandó pozitív változást hozott Athén életébe, amelyeknek köszönhetően a görög főváros egy jobban élhető, jobban közlekedhető, modernebb és sokkal turistabarátabb világvárossá fejlődött 2004-re.

Az olimpia

• fontos lökést adott a régen esedékes légi, vízi és közúti közlekedésnek és az azt kiszolgáló infrastruktúra fejlesztésének.
• profitált az idegenforgalom és a kultúra: 2 milliárd euróból felújították a Nemzeti Archeológiai, a Kortárs Művészeti és a Bizánci Múzeumot, valamint a Nemzeti és az Athéni Művészeti Galériát, két modern művészeti komplexumot építettek
• kiépítettek egy gyalogútrendszert, amely összekötötte egymással Athén ásatási helyeit, amellyel létrehozták a világ legnagyobb szabadtéri múzeumrendszerét.
• számtalan középületet, teret és közparkot is felújítottak,
• modernizálták a turistanegyedek közvilágítását
• akadálymentesítették az összes közigazgatási hivatalt és középületet.

Az olimpia pénzügyi téren kimondottan nyereséges volt

• Görögország 1994 és 1999 között 32 milliárd, majd 2000 és 2006 között 48 milliárd eurónyi fejlesztési pénzt kapott a brüsszeli fejlesztési alapokból, a városfejlesztési beruházások jelentős részét uniós támogatásból finanszírozták
• az athéni olimpia szervezőbizottsága (ATHOC) 121,6 millió euró nyereségetkönyvelt el az esemény után, amit az elszámolást követően a görög központi költségvetésbe fizetett be
• a görög pénzügyminisztérium 2013-as kimutatása szerint a 2000 és 2004 közötti, olimpiához köthető gazdasági aktivitásból a költségvetés 3,5 milliárd eurónyi extra forgalmi, társasági és egyéb adóbevételhez jutott
• 1997-től 2004-ig Görögország messze az EU-átlagot meghaladó GDP-növekedést produkált, miközben a világ az 1997-es ázsiai és az 1998-as orosz válságnak, majd a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq tőzsde 2000-es összeomlásának köszönhetően a recesszióval küszködött.

Ha nem az olimpia, akkor mi okozta a válságot?

Jogos a kérdés, akkor mi okozta az ezredforduló után tényleg rohamléptekkel fejlődő Görögország látványos összeomlását a 2004-es játékok után?

1, A válság egyes számú oka a fiskális fegyelmezetlenség. A szerző abban látja a fő problémát, hogy az uniós csatlakozást követően a görögök bedobták a gyeplőt a lovak közé. Megkezdődött a nagy jóléti költekezés és a korrupció korszaka, amihez az egymást követő bal- és a jobboldali kormányok egyformán asszisztáltak azzal, hogy

• hatalmasra duzzasztották az állami szférát,
• rugalmatlanná tették a munkaerőpiacot,
• fenntarthatatlan szociális és nyugdíjrendszert vezettek be,
• miközben hagyták az adófizetői morált teljesen eltűnni.
• teljesen indokolatlan fejlesztették a hedsereget. Görögország az elmúlt évtizedekben évi 5 milliárd eurót költött hadiipari megrendelésekre, ami a GDP-hez mérten az Egyesült Államok után a legnagyobb katonai kiadás az egész világon.

2, A görög válság kettes számú oka az euró idő előtti bevezetése volt (2001. január 1. – a szerk.) A szerkezeti és versenyképességi problémákkal küszködő görög gazdaság az euró bevezetése előtt a drachma leértékelésével tudta magát egyensúlyban tartani.

Az euró túl korai bevezetését követően pedig az alacsony kamatkörnyezetnek és az olimpiai fejlesztéseknek köszönhetően megugró gazdasági növekedéssel tudta a víz felett tartani magát. Majd amikor 2008-as válság után eltűnt a növekedés a világban, és befagytak a pénzpiacok, Görögország fejre állt.

Következtetés

Ellenben jó okkal feltételezhető, hogy a teljes projekt által a gazdaságba bevont, jelentős mértékű uniós, magán- és NOB-pénzeknek köszönhetően, a megnövekedett költségekkel és az egyes utóhasznosítási problémákkal együtt is

inkább anticiklikus módon támogató volt a görög gazdaság számára.

A teljes cikk itt olvasható el.