A KPMG Tanácsadó Kft. keddi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára több okból is vonzó helyszín lehet Budapest, különösen az Agenda 2020 reformprogramban foglaltak tükrében. Ám az infrastrukturális beruházások csak akkor lehetnek indokoltak, ha részei egy hosszú távú város- és nemzetgazdasági fejlesztési tervnek.
A KPMG tanulmánya rávilágít: az olimpia gazdasági és szociális hatása jelentős lehet, s fontos a lakosság támogatása, amelyet az ötkarikás játékok hosszú távú gazdasági, infrastrukturális és szociális örökségének érvényesítésére összpontosítva kell felhasználni.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="480" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A látványtervek már elkészültek
Forrás: bom.hu
A tanulmányt Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási csoportjának globális vezetője ismertette, s prezentációjában kiemelte, hogy Magyarország szerepe az újkori ötkarikás játékok alapításánál, sikeressége a nyári olimpiákon, illetve Budapest és az ország tapasztalata a nagy sportesemények megszervezésében egyedi megvilágításba helyezheti a pályázatot.
“A rendezési jog elnyerése esetén az olimpiai falut a város lakásszükségleteinek megfelelően kell fejleszteni, figyelembe kell venni a későbbi hasznosítást” – mondta Sartori, aki jelezte, a nemzetközi szintű és színvonalú sportlétesítmények fejlesztése már folyik Budapesten és Magyarországon, ugyanakkor komoly lehetőséget jelent a magyar pályázat szempontjából az átmeneti létesítmények használatának lehetősége.
Sartori hangsúlyozta, hogy a KPMG tanulmányának nem volt célja megállapítani a közvetlenül az olimpiához kapcsolódó költségeket, de megbecsülte ezt az összeget.
“Számításunk szerint a budapesti nyári játékok közvetlen költségei 500 és 1000 milliárd forint közé várhatóak, ennek 50 százalékát a NOB és a nem NOB-partner magánvállalatok hozzájárulása tenné ki, a maradék 50 százalékot kellene a magyar államnak előteremtenie, ez pedig hétéves felkészülési időszakot tekintve évente átlagosan a GDP 0,1-0,2 százalékát tenné ki” – jelentette ki Sartori.
A szakember kitért rá, hogy akár egy sikertelen pályázat is növelheti Magyarország nemzetközi elismertségét, a pályázat legfontosabb elemének pedig a már kész, tervben lévő, valamint átmeneti sportlétesítmények kérdését nevezte meg:
“Ebben a tekintetben lényeges, hogy kreatívan és innovatívan gondolkodjunk, nem szabad olyan helyszínben gondolkodni, amely a későbbiekben kihasználatlan és fenntarthatatlan marad” – tette hozzá.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="410" width="600" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A sajtótájékoztatón részt vett Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (jobbról a 3.) elnöke, Oszkó Péter (j., 2.) korábbi pénzügyminiszter, Futó Péter (j., 5.), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila (j., 1.), a BOM elnöke, valamint Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó (j., 4.) is.
Borkai Zsolt pozitívumként említette, hogy az elmúlt hónapokban az emberek mindentől függetlenül képesek egymással beszélni az olimpiai pályázat gondolatáról, s azt hangsúlyozta, hogy a játékokat nem pusztán az eseményért, hanem Magyarország és Budapest hosszú távú fejlődéséért kell megpályázni.
A Magyar Olimpiai Bizottság február 6-i közgyűlésén úgy döntött, javasolja Budapest városának és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét. A jelentkezési határidő szeptember 15., a házigazdáról 2017-ben, Limában dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.