A honi úszószövetség (MÚSZ) azután rögzítette ezt, hogy a FINA közzétette a bő két év múlva esedékes olimpia kvalifikációs szabályait.
Eszerint a londoni olimpia előtt bevezetett rendszer alapján bonyolítják le a riói úszóversenyek kvalifikációját is úgy, hogy az alapvető regulák nem változtak, miként a műsor sem: ugyanazok a számok szerepelnek a 2016-os programban is, mint a londoniban. Vagyis a világbajnoksághoz képest az olimpián 50 méteren csak gyorsúszásban rendeznek versenyt, illetve nincs férfi 800 és női 1500 m gyors. Egy számban változatlanul két úszó indulhat egy országból, továbbá egy-egy váltó az adott távokon, egy ország pedig maximum 26 férfi és 26 női versenyzőt nevezhet.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="481" width="729" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Thinkstock
A kvalifikáció alapja az úgynevezett A szint, amelyet immár “olimpiai kvalifikációs időnek” neveznek: aki ezt eléri, garantáltan ott lesz Rióban, feltéve, ha ő az adott számban az adott ország két legjobbjának egyike. A régen B szintnek mondott idő immár nem jelent biztos kvalifikációt abban az esetben sem, ha abban a számban a versenyző egyedül úszta csak meg ezt az időeredményt. Most ugyanis ezt csak “olimpiai válogatási időnek” nevezik, az ezt elérők a sor végén várakozhatnak.
Az olimpián ugyanis 900 úszó vehet részt összesen. A FINA először kiosztja valamennyi A szintesnek a helyeket, számba veszi a váltók tartalékaiként benevezett úszókat, a szabadkártyás indulókat, és az így fennmaradó helyeket tölti fel B szintesekkel. A váltóknál a jövő évi világbajnokság első 12 helyezettje szerez automatikusan indulási jogot, a további négy helyet azok kapják, akik a világranglistán a kvalifikáltakat leszámítva a legjobb négy időt érték el 2016. május 31-ig. Váltónként további két tartalék nevezhető Rióra, de csak olyanok, akik a váltó távján és úszásnemében legalább elérték a B szintet.