Tocsik Márta perében tíz év után született elsőfokú ítélet, amely szerint 801 millió forintot kellett volna visszafizetnie, ám a fellebbezés miatt az ügy még mindig húzódik. Kulcsár Attila ellen öt éve folyik eljárás, de máig nincs ítélet. Princz Gábort első fokon felmentették, másodfokon, január 10-én pedig 3,6 millió forintos bírságot szabtak ki rá azt követően, hogy közel 35 milliárd forinttal nem tud elszámolni. Csak pár példa az elmúlt bő egy évtized sajtóbotrányt kavart ügyeiből és közfelháborodást okozó ítéleteiből.
Szemet szúró tendencia, hogy a bíróságok az ilyen nagy horderejű és sok pénzről szóló perek esetében nagyon elkésnek az ítéletekkel, mire pedig kihirdetik, már mindenki elfelejti az ügyet, aki pedig nem, jogosan háborodik fel a károk és a büntetés közötti különbség miatt – véli Bozóki András. A szociológus szerint – aki egyébként az első Gyurcsány-kormány kulturális minisztere volt – mindez felveti annak a gondolatát az emberekben, hogy a politikai elit tagjai beleszólnak ezekbe az ügyekbe, hiszen érdekükben állhat, hogy olyan ítélet szülessen, amellyel „a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad”.
Fleck Zoltán a Postabank-üggyel kapcsolatban elmondta: a 11 éve húzódó per első ítéletében éppen azért mentették fel a vádlottakat, mert ellenálltak a társadalmi nyomásnak, és a nyomozóhatóságok által bemutatott bizonyítékok nem támasztották alá egyértelműen a bűnösséget. A gazdasági bűncselekmények rendszerint nagyon bonyolultak, több ezer oldalasak a nyomozóhatóságok által a bíróságra benyújtott anyagok. „Ha a bíró nem látja igazoltnak a vádat, fel kell mentenie a vádlottat” – mondta a jogszociológus.