Magyarországon a 3,8 millió háztartásból 3 millióban van gáz- és/vagy távfűtés, amelyek közül – a szaktárca előzetes kalkulációja szerint – nagyjából 2 millió háztartás lehet jogosult támogatásra. Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára úgy véli, hogy a 2 millió támogatásra jogosult háztartás 42 százaléka, tehát nagyjából 800 ezer család/egyedülálló fűtési rezsije nem változik idén az elmúlt év novemberéhez, decemberéhez képest, sőt ha például a kedvezőbb időjárás miatt kevesebbet kell fűteniük, még csökkenhet is a számla.
Mindez persze azt feltételezi, hogy 800 ezer háztartásban nem éri el az 53 ezer forintot az egy főre eső havi nettó jövedelem, ekkor jár ugyanis a legnagyobb, köbméterenként 40 forintos támogatás.
Támogatásra csak az tarthat igényt, aki lakhelyén vagy tartózkodási helyén él, személyre szólóan vele kötötték meg a szolgáltatási szerződést. Ezért például, ha egy jól kereső – támogatásra nem jogosult – személy tulajdonában lévő (nevére iratott) lakásban a kisnyugdíjas szülei élnek, csak akkor kaphatnak kompenzációt, ha utóbbiak „nevére íratják a gázórát”. Lakás kiadásánál – például diákok, egyetemisták részére – a tulajdonos mérlegelésén múlik, hogy vállalja-e a nevére szóló gázóra átíratását valamelyik bejelentett (!) bérlő nevére, mert a támogatás csak így járna. Ezt persze nemcsak az hiúsíthatja meg, hogy a bérbeadó esetleg tart a bérlők gyors cserélődésétől, hanem az is, hogy a tulajdonosok jó része „feketén” adja ki lakását.