A részleteken még dolgoznak a pénzügyi tárca szakemberei, a törvénytervezetet jövő év tavaszán tervezik benyújtani a parlmentnek. Pillanatnyilag tehát még az adó kulcsa sem ismert, de számolgatni és tervezni már most érdemes lehet az ingatlantulajdonosoknak.
Nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem ritka az ingatlanadó, a fejlett nyugati, illetve több térségbeli országban is alkalmazzák. Az ingatlan értékére vetített adó kulcsa jellemzően a 0,1 és 2,5 százalék közötti sávban mozog. A számítás módjára – a külföldi példákat látva – szintén több lehetőség kínálkozik. Van ahol degresszíven, vagyis az alacsonyabb értékű ingatlanokat magasabb kulccsal terhelve adóztatják, és van, ahol ennek éppen az ellenkezőjét vezették be. A kiszivárgott félinformációk alapján Magyarországon valószínűbbnek tűnik a progresszív adóztatás, vagyis a magasabb értékű ingatlanok magasabb adókulccsal adóznának, de a Pénzügyminisztérium egyelőre semmilyen részletet nem hozott hivatalosan nyilvánosságra. Egyelőre az sem biztos – bár logikusnak tűnik -, hogy az új adónem bevezetésével megszűnik a luxusadó és a helyi iparűzési adó is.
Szakemberek egyébként számos érvet tudnak felsorakoztatni az úgynevezett általános ingatlanadó bevezetése mellett. Például azt, hogy az ingatlanadó arányosabb közteherviselésre ad módot azáltal, hogy nem minden terhet a munkajövedelmekre hárít. Más indoklás szerint az ingatlanadó jobban tükrözi a jövedelmi viszonyokat, ezért igazságosabb teherviselést tesz lehetővé. Az ellenérveket hangoztatók ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az ingatlanok értéke és a jövedelmi viszonyok ma Magyarországon igen gyakran roppant aránytalanok egymáshoz képest (gondoljunk csak például az Andrássy úti lakásokban élő kisnyugdíjasokra), illetve, hogy az ingatlanok reális értékének felmérése is nehézkes (a luxusadó kapcsán kialakított értékövezetek is parázs szakmai vitát váltottak ki). Végső soron pedig sokan azzal érvelnek, hogy az ingatlant már adózott pénzből vásárolták a tulajdonosaik, így dupla adóztatásról lenne szó.