„Napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása. Higgyétek el, tudjuk a dolgunkat. Én olyan javaslatot fogok a frakciókkal való egyeztetés után a kormány elé terjeszteni, ami a kormánypárti politikusoknak és a szocialista politikusoknak erős lehetőséget és mandátumot ad a regionális területfejlesztési tanácsban” – mondta Lamperth Mónika Önkormányzati és Területfejlesztési miniszter egy zárt ülésről kiszivárogtatott beszédében.
A Magyar Rádió úgy kommentálta a hírt, hogy a „jelenlegi szabályozás a megyei közgyűléseknek és a megyei jogú városok polgármestereinek jelentős szerepet biztosít a regionális fejlesztési források elosztásában”.
A területfejlesztésről szóló, legutóbb a Fidesz-kormány alatt, 1999-ben módosított jogszabályból azonban kiderül: az önkormányzati választások eredménye csak áttételesen befolyásolja a különböző fejlesztési tanácsok összetételét, mert a testületek tagjait a törvény taxatíve felsorolja.
A Lamperth Mónika által említett regionális fejlesztési tanácsból összesen hét működik Magyarországon: mindegyiknek tagja a hatályos jogszabály szerint az érintett megyék területfejlesztési tanácsainak elnökei; a területfejlesztési-, a rendvédelmi-, a környezetvédelmi-, a gazdasági-, a munkaügyi-, az oktatási-, és a pénzügyminisztérium képviselője, az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy-egy képviselője, a régió területén lévő megyei jogú városok polgármesterei, valamint az adott területen működő Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. A felsorolásból látszik: a Fidesz választási győzelme vélhetően nem rendezi át alapvetően a testületek összetételét.