Miből áll egy erkély?
Felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen hogyan épül fel egy erkély és mit lehet rajta elrontani vagy sajnálatos módon teljesen kihagyni. Az erkély tartószerkezete általában vasbeton födém. Nagyon makacs, hosszan tartó beázások esetén számolnunk kell azzal, hogy a víz okozta korrózió esetleg ezt is kikezdte, meggyengítette. Szerencsére ez nem túl gyakori, de sajnos előfordulhat, így mindenképp muszáj meggyőződnünk arról, hogy a tartószerkezet állapota megfelelő. A terasznak rendelkeznie kell hőszigeteléssel. A régi teraszoknál ez a réteg sajnos többnyire csekély mértékű, a ma érvényben lévő szabályozás szerint jóval vastagabb dukál. Ugyanilyen fontos a belsejében lefektetett vízszigetelő réteg. Ezen a téren ma már a kenhető szigetelés használata a legelterjedtebb, mert erre közvetlenül lehet a burkolatot ragasztani és praktikus, könnyen kezelhető kiszerelésben kapható. Emellett egy korábbi technológia, a oxidbitumenből előállított lemezek is megoldást jelenthetnek a vízszigetelés problémájára. Ideális esetben akár évtizedekig nem kell hozzányúlnunk szép és beázás-mentes erkélyünkhöz, és még az ingatlanunk értékét is növeljük. De folytassuk tovább a felsorolást: az erkély szintén elengedhetetlen része az aljzatbeton vagy más néven lejtbeton, amely megfelelő alapfelületet biztosít a vízszigetelésnek és a további rétegeknek. Végül következik a legfelső réteg:a burkolat.Vízzel érintkező felületeken, mint amilyen a terasz is, fagyálló csempe vagy burkolólap használata ajánlott, melynek fugázásához lehetőség szerint az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rendkívül jó víztaszító tulajdonságokkal rendelkező Epoxi fugát használjunk. Talajon fekvő teraszok esetében a talajpára is átnedvesíti a rétegeket, ezért azokat mindezek mellett még alulról is szigetelni kell!
Mire figyeljünk?
- Előfordul, hogy a terasz burkolata megrepedezik, felpúposodik és átereszti a vizet. Ennek leggyakoribb oka a nem megfelelő dilatáció. A mozgási hézagok kialakítása, azaz a dilatálás azért szükséges, mert a hőmérséklet változásainak hatására a burkolólapok térfogata hol megnő, hol összezsugorodik. Megfelelő mozgástér híján pedig a lapok egymásra torlódnak.
- Repedezett fugák: a fugák vannak a legjobban kitéve a szélsőséges időjárásnak. Ráadásul a hagyományos, cementbázisú fuga szerkezetétemellett a különféle külső mechanikai behatások, illetve a rendszeres vegyszeres tisztítás is gyengítheti.
- A burkolatfelszín nem megfelelő lejtése esetén a csapadékvíz nem folyik le a teraszról, hanem „megáll rajta”. Ilyenkor a felszínen pangó víz átszivárog a szerkezeti rétegeken és beázást okoz, a téli hidegben megfagyva pedig a burkolat felfagyását eredményezi. Ha a vízszigetelés nem lejtésben készített felületen helyezkedik el, akkor a beszivárgott vizet „megfogja” ugyan, de nem tudja elvezetni. Az ott összegyűlt és megrekedt víz károsítja az erkély szerkezetét, megfagyva szintén felválásokat okozhat. A csapadékvizet a burkolat felszínéről és az erkély „belsejéből” is el kell vezetni, ezért a burkolat felszínén és a szigetelés síkján is 2%-os lejtés szükséges. A felszíni elvezetés során a lejtés irányát is jól kell megválasztani. Rosszul kialakított lejtésirány esetén előfordulhat, hogy a csapadékvíz nem folyik le a burkolatról, hanem a fal tövében, a sarkokban gyűlik össze.
- A külső burkolat síkja a belső padlóvonal alatt helyezkedjen el, különben a teraszra került csapadékvíz akadály nélkül bejuthat a lakótérbe.
- A teraszok széleinél vízorros élvédő használata ajánlott a csapadékvíz hatékony elvezetése érdekében.
A felfagyott, beázott teraszokat az esetek túlnyomó részében sajnos teljesen, azaz a födémig vissza kell bontani. Nincs megtartható rétegük, mivel ilyenkor nem csupán a burkolat, de a hőszigetelés és az aljzatbeton is nedves. A rétegek kiszellőztetésére, kiszárítására pedig teraszok esetében egyáltalán nincs lehetőség.