A magyar háztartások 7 százalékának van 3D-s tévéje

2015 őszén több mint 3,5 millió háztartás rendelkezett tévé-előfizetéssel, ez az összes magyar tévés háztartás 91 százaléka. Analóg kábeles vétel 970 ezer háztartásban volt elérhető, közel 3 millió háztartás pedig valamilyen digitális platformon keresztül
fogta a televíziós adásokat, ezen belül az IPTV-vel rendelkező háztartások száma meghaladta a félmilliót (a háztartások egyidejűleg több vételi móddal is rendelkezhetnek). Az időeltolásos tévénézést lehetővé tevő DVR/VOD eszközzel rendelkező háztartások aránya 53 százalék volt – derül ki a Nielsen Közönségmérés most nyilvánosságra hozott adataiból.

Egyre több a digitális háztartás

A digitális vételi mód folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években: 2011-ben 45 százalék, 2012-ben 51 százalék, 2013-ban 66 százalék, 2014-ben 71 százalék, 2015-ben pedig 77 százalékot ért el azon háztartások aránya, amelyek valamilyen digitális vételi móddal rendelkeznek. Bár a digitális földi vételi mód elterjedtsége 2011 és 2014 között 4 százalékról 14 százalékra nőtt, 2015-ben ez az arány 13 száazlékra mérséklődött. Ugyanakkor a digitális kábeles vagy IPTV-s vételi mód térnyerése tovább folytatódott: 36 százalékról 42 százalékra növelte részesedését, a digitális műholddal rendelkező háztartások aránya pedig 23 százalék körül alakult a vizsgált időszakban, ami 2 százalékponttal volt magasabb a 2014-es állapothoz képest.

9, 37, 38, 57 vagy 67 csatornás háztartások

A digitális kábellel vagy IPTV-vel rendelkező háztartások átlagosan 67 magyar nyelvű csatornát értek el, a szolgáltatói digitális műholddal rendelkezők pedig 57-et. Azon háztartások, amelyeknél a legjobb vételi mód az analóg kábeles, átlagosan 38 magyar csatornát tudtak fogni, a csak digitális földi vétellel rendelkezők közül az előfizetők átlagosan 37, míg az előfizetés nélküli háztartásoknak 9 magyar csatorna vételére volt lehetőségük.

A legtöbb családnak csak egy tévéje van

A vizsgált időszakban a tévés háztartások 54 százaléka rendelkezett egy tévékészülékkel,  míg 35 százalékában két készülék volt használatban. A háztartások 11 százalékának három vagy még több készüléke van. A készülékek technológiai jellemzői 2014-hez képest tovább javultak. Az LCD, plazma vagy LED tévével rendelkező háztartások aránya 49 százalékról 56 százalékra emelkedett, de hasonló mértékben nőtt a HD-re alkalmas készülékek aránya is. 2015 őszén az MPEG4-es tunert tartalmazó TV-készülékek elterjedtsége 45 százalék volt, ez szintén jelentős növekedés az előző évhez képest.

Nagyméretű, 94 cm vagy nagyobb képátmérőjű készülékkel egyébként a magyar háztartások 24 százaléka rendelkezett, okostévével 12 százalék, míg 3D tévékészülékkel mindössze 7 százalék.

Méretek és életkor

A legfiatalabb tévékészülék a háztartások egyharmadában legfeljebb 3 éves, 44 százalékuknál 4-10 éves, és a háztartások közel egynegyedében ennél is régebbi volt. A legnagyobb képátmérő tekintetében a háztartások megoszlása nagyjából egyenletesen alakult: 27 százalékuknál legfeljebb 55 cm, további 25 százaléknál 63 vagy 72 centiméteres, 23 százalék esetében 82 cm volt a tévékészülék
képátmérője, és minden negyedik háztartás 94 cm-es vagy ennél is nagyobb tévékészülékkel rendelkezett.

Egyre jellemzőbb a számítógép, az okostelefon és a táblagép

A magyar tévés háztartások 65 százaléka rendelkezett valamilyen számítógéppel, és ezen belül többségben vannak azok, akik már nem, vagy nem kizárólag hagyományos PC-t használnak. A háztartások 91 százaléka használt valamilyen mobiltelefont, több mint felében okostelefon volt, ami 2014-hez képest 6 százalékpontos növekedést jelent. Ez a növekmény pedig egyértelműen a kettő vagy annál több okostelefonnal rendelkező háztartásoknak köszönhető, amelyek aránya 26 százalékról 34 százalékra emelkedett 2014 óta, vagyis a háztartások körében egyre jellemzőbb, hogy tagjaik közül többen is rendelkeznek ilyen készülékkel, miközben az „egy okostelefonos” háztartások aránya 22 százalékról 20 százalékra csökkent. A táblagépek elterjedtsége a vizsgált időpontban 14 százalék volt, és továbbra is csupán a családok 2 százalékánál használtak kettőt vagy akár még többet.

Interneteléréssel egyébként a magyar tévés háztartások 65 százaléka rendelkezett. A háztartások 17 százalékára volt jellemző, hogy valamely tagja magyar tévécsatornák élő vagy archív adását nézte az interneten, és 27 százalékában néztek letöltve filmet, külföldi sorozatot.