Az alapító szervezetek összefogásával új szintre lép az önszabályozás és a média számonkérhetősége. A korrektor.hu oldalon keresztül bárki jelezheti, ha egy sajtóközlés szerinte megsértette az etikai kódexet és a szervezet ezt kivizsgálja. Ez a jogi útnál nemcsak gyorsabb és olcsóbb megoldás, de sok olyan vélt sérelem is orvosolható ezen a csatornán, amely nem jogi természetű. A vitás kérdések eldöntésére eseti háromfős szakmai döntőbizottság áll fel, amelynek döntéseit a csatlakozó szerkesztőségek magukra nézve kötelezőnek fogadják el.
Az Újságírás 20 év múlva című nemzetközi konferencia keretében bejelentett korrektor.hu indulásától az alapítók a nemzetközi tapasztalatok alapján azt remélik, hogy a média önszabályozási mechanizmusainak megerősítésével nő a társadalom bizalma a sajtó iránt; nő az alternatív vitarendezési csatornák szerepe, ezáltal csökken a peres ügyek száma; etikusabbá válik az újságírás; erősödik a kapcsolat a sajtó és közönsége között, nő a fogyasztói tudatosság és a minőségi elvárás; a panaszügyek tanulságai beépülnek a sajtó, a jogalkalmazás és a jogalkotás mindennapjaiba; az etikai szempontok, a helyes és helytelen módszerek a sajtóval kapcsolatos szakmai viták mindennapjainak részévé válnak és erősítik a sajtó szabadságát és minőségét.
Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke a bejelentés kapcsán kiemelte, hogy egy hosszú évek óta tartó folyamat talán legfontosabb lépéséről van szó. „Amikor 2008-ban elkezdtünk az önszabályozás bevezetésén gondolkodni, sokan azonnali eredményeket vártak tőle. Én úgy gondolom, hogy tartós változást csak évtizedes léptékben lehet elérni, de minél később állunk neki, annál később kezdődik el az az évtized. A Főszerkesztők Fórumának 2012-es megalakítása valójában most nyeri el az értelmét. Nagyon fontosnak tartom, hogy az önszabályozás széles szakmai koalíción alapuljon. A Főszerkesztők Fóruma formailag talán el tudta volna korábban is indítani az önszabályozást, de megérte rászánni az időt, hogy végigbeszéljük a terveinket olyan fontos más szervezetekkel, mint az MLE, az MTE vagy az ÖRT. Változást csak együtt tudunk elérni és ahhoz a szerkesztők, az újságírók, a kiadók, a hirdetők és minden érdekelt együttműködése kell.”
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke úgy gondolja: „Az önszabályozás támogatásával olyan közös ügy mellé állt az MLE, amely a magyar médiaiparág független és felelős működését egyaránt elősegíti. A rendszer elindítása által a kiadói társadalom és a szakmai szervezetek korábbi együttműködésének számtalan gyümölcse érik be. A sajtószakmán belüli etikai fegyelem úgy nő, hogy a sajtó szabadsága eközben nem csorbul. A Korrektor, így az önszabályozás igazi nyertese azonban a társadalom, hiszen az értékek megfogalmazásával, a szabályok felállításával és betartatásával a társadalom minden egyes tagja védetté válik. A Korrektor rendszere érdemben járul hozzá a demokrácia garanciájához, a szabad, ugyanakkor felelős és etikus sajtóhoz.”
“Az MTE közel másfél évtizede képviseli az önszabályozás eszméjét és vesz részt a gyakorlat formálásában, ezért fontos számunkra, hogy az iparág minél szélesebb körben összefogjon, és meggyőzze az olvasókat arról, hogy érdemes bekapcsolódniuk a média jobbá tételének folyamatába” – mondta Dunai András, az MTE elnöke.
Az alapító szervezeteken túl együttműködés indult az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) és a Média Önszabályzó Testülettel (MÖT) is – utóbbinak tagjai a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Magyar Újságírók Közössége (MÚK), a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ), a Protestáns Újságírók Szövetsége (PRÚSZ) és a Sajtószakszervezet mellett, a határon túli magyar sajtóegyesületek közül a MÚRE (Magyar Újságírók Romániai Egyesülete) is. Az együttműködés lényege, hogy a felek konzultálnak olyan ügyek esetében, ahol mindkét oldalon van érintett tag.
30 napon belül döntenek, a szankció a nyilvánosság
A bejelentés alkalmából tartott sajtótájékoztatón Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fóruma elnöke a 24.hu kérdésére arról beszélt, hogy bárki kezdeményezhet eljárást a korrektor.hu hu oldalon keresztül, vagyis nem szükséges, hogy a kifogásolt cikkben közvetlenül is érintve legyen az eljárás kezdeményezője, semmilyen igazolásra nincs szükség. Probléma esetére ugyanakkor azt tanácsolják, hogy először az érintett szerkesztőséghez forduljanak, és csak ezután kérjék az önszabályozó fórum segítségét. Weyer Balázs azt ígérte, hogy legfeljebb 30 napon belül mindig döntést hoznak majd az adott ügyekben, de nem kizárt, hogy ennél jóval hamarabb is lezárulhatnak a vitás ügyek. Kérdésünkre, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetségének berkein belül eddig is működött egy Etikai Bizottság, Weyer Balázs azt mondta, hogy partnerségi viszonyban vannak több más szervezettel, így a MÚOSZ-szal is. Azt ígérik, hogy az nem fordulhat elő, hogy valaki több szervezet segítségét is kéri egy vitás ügyben, ám a szervezetek egymással ellentmondó döntéseket hoznak. Ilyen esetben akár egyesíthetik is a párhuzamos eljárásokat, azaz a két szervezet közösen hozna határozatokat. Weyer Balázs szerint gyors, egyszerű és ingyenes eljárásról van szó. Az elnök hozzátette: reméli, hogy minél többen fordulnak majd a szervezethez, ez ugyanis azt üzenné számára, hogy az emberekben él még igény a színvonalas és etikus újságírói munkára.
A vitás ügyekben egyébként a szankció a nyilvánosságot jelenti.
A projekt az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósult meg.